Hogyan kezdődött?

Az első ballagást Selmecbányán tartották az 1870-es években - az erdészeti és bányászati akadémia végzősei a "Ballag már a vén diák..." című dallal búcsúztak az iskolától. A 19. századi "flashmob" annyira jól sikerült, hogy hamarosan más iskolák is átvették - igaz, az 1920-as években a ballagó diákok többsége már az "Elmegyek, elmegyek..." kezdetű népdalt énekelte.

Hogyan kerül só és föld a tarisznyába?

A ballagási tarisznya fontos jelkép, de miért éppen pogácsát, földet, pénzérmét és sót raknak bele? A pogácsa a mindennapi betevőt jelképezi, földet azért raknak bele, hogy bárhol gyökeret tudjatok ereszteni, pénzérmét pedig azért, hogy soha ne kelljen szűkölködni. Só azért kerül a tarisznyába, hogy az életetek soha ne legyen szürke, ízetlen.

Amikor tilos volt

Az 1950-es években betiltották a ballagási ünnepségeket, de a szokás gyorsan újjáéledt - olyannyira, hogy már nemcsak a középiskolákban, hanem az általános iskolákban és az óvodákban is megszervezik.

Akik nem virágot kérnek

Harmincnégy középiskola végzősei csatlakoztak a Kézenfogva ballagunk nevű kezdeményezéshez - a diákok azt kérik rokonaiktól és barátaiktól, hogy a ballagási virágra szánt összeget vagy egy részét jótékony célra fordítsák, segítsék a Kézenfogva Alapítványt.