Újabb lesújtó vélemény a NAT-tervezetről: "az egész terv elvetendő"

„Ez az egész terv, így ahogy van, elvetendő, a magyar óvodai nevelés jelentőségének, szakmaiságának eltörlését jelenti” – írja a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya az új Nemzeti alaptanterv tervezetében szereplő nulladik évfolyamról.

Forrás: MTI / Mohai Balázs

„Mivel a köznevelési törvény fejlettség szerinti beiskolázást biztosít, nincs szükség fejlesztő évfolyamra az iskolában. Az óvoda-iskola átmenet lényege a mindkét érintett intézménytípus közös gyerekképében és a hasonló, közelítő pedagógiai megoldásokban rejlik. (Differenciált "tananyag", kooperáció, projektek, intenzív és egyénre szabott visszajelzés, digitalizáció, művészetek, együttműködés, stb.) Amíg a két intézményben annyira eltérnek ezek egymástól, mint most, addig nem lehet "eltüntetni" az éretlen gyerekeket” – írják állásfoglalásukban.

hirdetés
hirdetés

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az új Nemzeti alaptanterv tervezete kitér arra, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő évfolyamot szerveznének az általános iskolákban. A tervezetéből kiderül: az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év nem lesz kötelező, a szülők döntenek majd arról, szüksége van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek majd.

A kisgyermeknevelési szakosztály kiemeli: a tervezett „felkészítő évfolyam” meghosszabbítja a különböző fejlettségű gyerekek iskolai jelenlétét, és nem oldja meg az egyéni fejlődési irányban és ütemben történő haladást.

„Az érésben és fejlődésben rászoruló gyermekek számára – kérdés, hogy ki mire szorul rá, mely területet érinti a fejlesztés – kiemelten fontos, hogy gyermekek alapos megismerése után a differenciált bánásmód keretei között kapjanak segítséget az óvodában, ha kell, fejlesztőpedagógusi, pszichológusi, gyógypedagógusi segítséggel. Az óvodában maradjon még egy évet a kisgyermek, s legyen olyan szakemberháttér, aki motivált és képzettségénél fogva képes is arra, hogy minden tudását a kisgyermek fejlesztésére fordítsa” – írják, hozzátéve: ennek a rendszerét kellene biztosítani, nem szegregált módon új környezetben, az iskolában biztosítani a fejlesztést.

Kiemelik, hogy további segítséget jelent a csökkentett gyereklétszám, a mindenkori segítő/fejlesztő/asszisztens folyamatos jelenléte, a magas szintű és állandó szakmaközi együttműködés, és az erre irányuló képzés.

Száz vers, öt regény, hat dráma, negyven novella: ilyen lesz az új NAT?

A új Nemzeti alaptanterv tervezete a 9. és 12. évfolyam között legalább 100 verset, 6 drámát és 40 novellát, regény- vagy esszérészletet ír elő, az öt egészében feldolgozott regény mellett. Ez túl nehéz feladat a szakgimnáziumokban és a gimnáziumok egy részében.

 

hirdetés

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X