Galló Istvánné, a szakszervezet elnöke keddi budapesti tanévzáró sajtótájékoztatón ismét felrótta, a módosított köznevelési törvénybe nem kerültek bele azok a pontok, amelyekről a sztrájkbizottsági tárgyalásokon egyeztettek, és úgy tűnt, az álláspontok közeledtek.

Mint mondta, mozgalmas évet zárt a közoktatás. Felidézte, a problémák novemberben kerültek felszínre, amikor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elérkezett a működőképesség határára, hónapokkal csúsztak a bérek, az érettségi vizsgadíjak, nőttek a kifizetetlen számlák.

Kitért arra, hogy a PSZ a megoldandó problémákra javaslatcsomagot dolgozott ki, a sztrájkbizottság az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) tizenkét alkalommal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) öt alkalommal tárgyalt, mintegy ötven munkaórában.

Galló Istvánné közölte, a 25 pontos követeléseikből 19 pont esetében megállapodás közelébe kerültek. A köznevelési törvényben azonban mégsem rendezték a miniszter egyeztetési kötelezettségét, és nincs olyan kijelölt középiskola, amely felveszi a tanulót, ha annak felvételije bármilyen okból nem sikerül.

Megjegyezte: a pedagógusok bérfejlesztésénél a köznevelési törvény módosítása alapján az utolsó béremelés összegét differenciáltan lehet majd odaadni, azaz lesz, aki kap, és lesz, aki nem kap emelést. Ez akár egy alkotmánybírósági beadványt is megér majd, ezt fontolóra veszik - jelezte, utalva arra, hogy a vonatkozó jogszabályon utólag változtattak.

Kérték azt is, a Klik átszervezése ne járjon az intézményvezetők újrapályáztatásával, intézmények bezárásával, pedagóguselbocsátással, de ez sem került bele a jogszabályba. A lényeg nem változik, továbbra is központi lesz az irányítás, a finanszírozás, s a tankerületi központoknak lesz költségvetésük - mondta.

Az új rendszerben az intézményeknek továbbra sincs költségvetésük, kapnak egy keretet, de ennek összegét nem lehet tudni - sorolta kifogásait, és szóvá tette, hogy a működtetést is elveszik az önkormányzatoktól. 2800 intézmény kerül át az államhoz, de azt, hogy ennek feltételeit miként biztosítják, nem tudni - jegyezte meg.

A PSZ elnöke felidézte az "esernyős tüntetést", azt a napot, amikor a gyerekeket számos helyen a szülők nem engedték iskolába, a kétórás figyelmeztető, majd az április 20-i egynapos országos sztrájkot, és azt mondta: ezek az akciók felrázták a társadalmat, a politikusok, a kormány figyelmét az oktatásra irányították, jelezve, hogy nagy a baj. Ugyanakkor eredményesnek nem tekinthetők, a sztrájkbizottság követelései nem jelentek meg a módosított köznevelési törvényben és csak szórványosan a kormányrendeletben.

Kitért arra is, hogy a kerekasztal tárgyalásain azért nem vesznek részt, mert az Emminek jogszabály alapján a reprezentatív szakszervezetekkel kötelező egyeztetnie. Galló Istvánné a kerekasztal munkáját nem kívánta minősíteni, ugyanakkor megjegyezte: az meghívásos alapon jött létre, mögötte semmilyen jogszabályi alap nem áll, megállapodásra nincs felhatalmazva. Jelezte: a régi Közoktatás-politikai Tanács mintájára szerettek volna egyeztető fórumot létrehozni, de ezt sem tették bele a törvénybe.

Kérdésre válaszolva az érdekvédő azt mondta: a labdarúgás oktatásának kerettantervi rögzítése "a túlszabályozás csimborasszója". Miért nem feltételezik, hogy a pedagógusok tudják, mit kell tanítani? Ezen az alapon az úszáshoz, a kézilabdához is ki lehetne adni kerettantervet - közölte.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arról beszélt, a szakközépiskolai tantervek nem mindegyike jelent meg, így nem tudják, hogyan indítják el a tanévet.

Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke a tervezett 30 perces tanórákról azt mondta: bízik abban, hogy nem 30 perces óráról van szó, hanem 30 perces tananyagról, ugyanis ilyen órákat nem lehet tartani. Nem lehet azt sem megcsinálni, hogy 30 percenként csöngetnek a kicsiknél, míg a nagyoknál 45 percenként - tette hozzá. Szerinte az, hogy a tananyag 45 percen belül 30 percbe beleférjen, támogatható.

Azt képviselte, hogy a kisebbek óraszámát maximálják, az heti 23-24-nél több ne lehessen, még szülői kérésre sem. Első-második osztályban az a feladat, hogy megtanuljanak írni, olvasni, számolni, és megszeressék az iskolát - érvelt az érdekvédő.