17 tanár hagyta el Kárpátalján csak a csongori tantestületet az alacsony fizetésük miatt - tudta meg az Átlátszó Oktatás. Az orosz-ukrán konfliktus miatt bedőlt az ország gazdasága, a tanári fizetések a 2010-es szinthez képest most nagyjából a felét érik, hiába emelték a fizetéseket, az infláció sokkal nagyobb mértékű volt. 14 ezer forint a minimálbér, az átlag tanári fizetés 32 ezer forint, de a pályakezdők ennél is kevesebbet kereshetnek.

Úgy tudni, hogy sok magyar tanár már a 2010-es állampolgársági törvényt követően elhagyták szülőföldjüket és Magyarországra jöttek. Egy matematika-fizika szakos tanár 25 évet dolgozott egy magyar iskolában, majd miután könnyített eljárásban állampolgárságot szerzett, otthagyta a közösséget, és munkaévei beszámításával már 220 ezer forintért dolgozik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, elmondása szerint nem térne vissza. Az átlagos magyar tanári fizetés 160 ezer forint, ez ötszöröse-hatszorosa az ukrán tanári fizetéseknek.

A többi tanár megpróbál más jövedelemre is szert tenni, iskola előtt vagy után vállalnak részmunkaidős állásokat. A szerencsésebbek irodai munkát végeznek mellette, de valakik a földeken dolgoznak, ráadásul a feketézés, így az üzemanyag csempészés is felütötte a fejét - az ukrán feketegazdaság "virágzik" a válság óta.

A portál értesülései szerint a magyarok helyét ukránok veszik át, ez érthető, hiszen korlátozottabbak a lehetőségeik, mint a Magyarországra költöző magyar társaiknak. A csongori iskola igazgatója - egyben a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke -, Nagy Sándor úgy véli, hogy jövőre teljesen meg is szűnhet a magyar nyelvű oktatás a településen, mert nincs magyar utánpótlás a tanári karban.

A helyzet a gyerekek lehetőségeit is rontja, ugyanis a zárt, magyar nyelvű közösségekben az ukrán nyelv oktatása rossz minőségű, a magyarok helyére érkező ukrán tanárokat nem értik a gyerekek, így nem is tudnak tanulni, nem lesznek képesek olyan tudásra szert tenni, amivel megállhatnak a munkaerőpiacon. Hosszabb távon viszont a magyar nyelvű oktatás szorulhat ki az iskolákból.

Az elvándorlás a gyerekeket is érinti. Mivel az ungvári egyetemen vagy a beregszászi főiskolán való továbbtanuláshoz is ukrán nyelvű vizsgát kell tenniük, inkább választják a magyar állampolgárságot és az elvándorlást. A beregszászi főiskolán a helyben diplomát szerzők száma 2010-ben 400 hallgató fölött volt, ez 2015-re 150 körüli számra csökkent.

Az elvándorlási folyamat és a magyar nyelvű oktatás helyzet miatt megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, hogy terveznek-e reagálni a jelenségre.