A MÖSZ kabinetének fórumán megjelentek az oktatási szakszervezetek és civil szervezetek képviselői is. A fórumot követően sajtótájékoztató tartott Gémesi György, a MÖSZ elnöke, mely során abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy érdemi párbeszéd indult el a fórumon, melyet májusban folytatnának. Hozzátette, hogy az önkormányzatok továbbra is szívesen működnek együtt egy hatékony közoktatás kialakításában.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi intézményfenntartó központ mérete túlságosan nagy ahhoz, hogy normálisan tudja működtetni a közoktatási rendszert, ugyanis nem képes figyelembe venni a hasznos helyi döntéseket. Álláspontja szerint bármilyen fenntartásba kerüljenek is az intézmények, a legfontosabb az, hogy megfelelő költségvetéssel lássák el azokat.

 Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke arról beszélt: ma a köznevelés alapkérdése, hogy az iskolák kapják vissza gazdasági, szakmai és jogi önállóságukat. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy az állami működés nem jó - mondta -, ezért vissza kell adni az önkormányzatoknak az intézményfenntartás feladatát.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy fogalmazott, hogy felelősen gondolkodó szakember nem állíthatja azt, hogy minden rendben van a közoktatásban, hiszen napról napra "a lyukakat foltozzák be". A fórumon egyértelművé vált, hogy van alternatívája a jelenlegi rendszernek, az önkormányzatok ugyanis érdekeltek a fenntartás visszavételében - fűzte hozzá, megjegyezve: ehhez vissza kell adni számukra mindazon bevételt, amelyet az állam elvont.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék mozgalom képviseletében szólalt fel. Kifejtette, álláspontja szerint az államosítás kudarcot vallott, ezért az iskolákban is az önkormányzatiság megteremtése szükséges. Azt mondta, hogy a fórumon "valódi szereplők" ültek le tárgyalni egy meghatározó kérdésről, és mivel úgy tűnik, nagyrészt egyetértettek, folytatni kell az egyeztetést.

Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület, BFE) budaörsi polgármester, a MÖSZ polgármesteri tagozatának elnöke az önkormányzatok véleményét összegezve felidézte: a rendszerváltás egyik legfontosabb célja az volt, hogy a helyi közösségek visszakapják az önrendelkezés jogát, ugyanis lokális szinten lehet meghatározni, hogy miként a leghatékonyabb a feladatok ellátása. Arról beszélt, hogy súlyos hiba volt elvenni az iskolafenntartás feladatát azoktól az önkormányzatoktól, amelyek ezt magas színvonalon látták el.

A hátrányos gazdasági helyzetű településeken indokolt lehet az állami szerepvállalás annak érdekében, hogy ott is megfelelő legyen a közoktatás minősége - közölte Wittinghoff, hozzátéve, hogy

az autonómia és a tanszabadság ugyanannyira fontos, mint a friss levegő.

Hiller István MSZP-s országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter arról beszélt, hogy rendszerszintű változásokra van szükség a magyar közoktatásban. Úgy fogalmazott, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény "rossz, ósdi, poroszos", az sem a jelen, sem a jövő igényeit nem elégíti ki, ezért nem ezt kell módosítgatni és javítani, hanem teljesen új köznevelési törvényt kell alkotni.

A szülők képviseletében felszólaló Neubauer István hasznosnak ítélte a tanácskozást. Véleménye szerint a szülőknek nagy szerepük van abban, hogy még nem omlott össze a közoktatási rendszer, ugyanakkor mind a szülők, mind a diákok túlterheltek. Közölte: a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért elnevezésű Facebook-csoport is azt szorgalmazza, hogy önkormányzati kezelésbe kerüljenek vissza az iskolák.

Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára ismertette a kormány álláspontját, ami abban közös a többi tanácskozóéval, hogy egyértelművé kell tenni a szereplők egymáshoz való viszonyát a közoktatásban. Példaként említette, hogy egy igazgatónak pontosan kell tudnia, mely kérdéseivel kell a fenntartóhoz és melyekkel az önkormányzathoz fordulnia.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy érdemes különválasztani a fenntartás és az iskolák belső autonómiájának kérdését. Véleménye szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvény nem sérti az intézmények szervezeti és szakmai önállóságát, és pont ez az autonómia a garanciája az iskolák sokszínűségének.