Felelős-e az üzleti oktatás és a vezetőképzés a gazdaság meghatározó személyiségeinek döntéseiért, így közvetetten a jelenlegi pénzügyi válságért? A budapesti székhelyű CEU Business School, azaz a Közép-európai Egyetem Üzleti Karának professzorait jó ideje foglalkoztatja már ez a téma.
Bokros Lajos, a CEU Business School Tanácsadó Testületének elnöke egy decemberi interjú során elmondta, hogy véleménye szerint a társadalmi kérdések integrálása az üzleti oktatásba elengedhetetlen. A gazdaság fenntartható fejlődése és a társadalom egészséges egyensúlyának megőrzése érdekében ugyanis a hallgatóknak - vagyis a jövő gazdasági vezetőinek – behatóan kell ismerniük azon társadalmi és politikai tényezőket, amelyekkel az üzleti élet szoros kölcsönhatásban áll. Emellett, érteniük kell miként hat az általuk alkalmazott üzleti stratégia és taktika a társadalomra, a gazdaságra, a politikai döntésekre, és végül, de nem utolsó sorban, a természeti környezetre.
Ennek kapcsán Paul Garrison, a CEU Business School dékánja kihangsúlyozta, hogy a CEU Business School – amely Kelet-Európa legelső üzleti iskolája – már a pénzügyi válság kiteljesedése előtt is globálisan vezető szerepet vállalt a társadalmi és gazdasági tényezők, és az MBA oktatás integrálásában. Transznacionális – azaz országhatárokon átívelő - MBA programjukat egy évvel ezelőtt azzal a céllal dolgozták ki, hogy olyan szakemberek kinevelését biztosítsák, akik ismerik a legsikeresebb globális megoldásokat és ugyanakkor beható tudással rendelkeznek a piacok politikai, társadalmi és környezetvédelmi helyzetével, realitásaival kapcsolatban is.
Arpad von Lazar emeritus professzor a Közép-európai Egyetemen kifejtett tevékenysége mellett a spanyolországi Instituto Empresa fejlesztésének vezető alakja is. Meglátása szerint az üzleti és a politikai élet szakértői nem kommunikálnak egymással megfelelő mértékben sem a valós életben, sem pedig az egyetemeken. Ennek eredményeként a társadalmi, gazdasági és pénzügyi problémák, melyek összefüggéseikből adódóan multidiszciplináris megközelítést igényelnek, megoldatlanok maradnak.
A CEU Business School vezetői egyetértenek továbbá abban is, hogy a kormányoknak szintén meg kellene ragadni a gazdasági válság adta “lehetőséget” az aktívabb szerepvállalásra annak érdekében, hogy a jövőben alkalmazott üzleti stratégiák sokkal pozitívabb hatással legyenek a társadalom egészére. Ez jelenthet környezetbarátabb gépkocsikat, vagy akár további mikro-hitel lehetőségeket, melyek az elmaradottabb területen élő és hátrányos helyzetű emberek számára is elérhetőek lennének.
Az elhangzottakhoz Paul Garrison azt is hozzáfüzte, hogy a CEU Business School 2009. február 20-án induló „Trans-national MBA” programjának egyik legfontosabb eleme az ún. „boardroom” gyakorlat, mely során a fenti elméleteket valós üzleti szimulációkba ültetik át, hogy diákjaik későbbi munkájuk során hatékonyan tudják alkalmazni a fentiekben elhangzott vezérlő elvek mentén felépített tudásanyagot.
További Információ:
