Hát, röviden és tömören 1:0 a sötét oldal javára. De tanulok, sírok és sminkelek, szóval készülök a következő összecsapásra.
Lemondás...
Első vizsgám múlthét csütörtökre esett... volna, ha megírtam volna. A hajdan nagyelőadós kötelező tárgy mostanra kötelezően választható lett, és így a hallgatók száma 8-ra csökkent. A 8-ból is csak 3-an jártunk. De minek? Okosabb lett volna plusz két óra alvást választani. Még az emberünk is unta a sajat szövegét, és minden alkalommal minimum 10-szer ásított, mi meg az első sorban próbálkoztunk a feltűnésmentes, ébernek tűnő alvás elsajátításával és tökéletesítésével több-kevesebb sikerrel. Érdeklődés hiányában nem tudtam rávenni magamat, hogy elolvassam a jegyzetet, ami a tudásomat tücsökpöcsnyivel sem növelte, ellenben altató helyett bátran ajánlom az álmatlanságban szenvedőknek...
Végül is bementem lemondani a vizsgát, hogy ne várjon hiába a bácsi. Az egyetlen gond ezzel az volt, hogy benn találkoztam a barátnőimmel, akik ugyancsak lemondták. „Kicsit” gáz volt, hogy hiába jött be „vizsgáztatni”. Azt hiszem hatalmasat fogok ezzel a 2 kredites tárggyal még szívni jövő héten...
Csapó négy...
Még aznap következett hőtan vizsgám, ami mostanra kiderült nem volt épp sikeres... mondhatnám h 1:0-ra vezet az egyetem, ha döntetlennek vesszük a környezetvédelmi vizsgámat. Igaz, ez volt az elmúlt félévet is nézve a harmadik próbálkozásom. Ez a tárgy távolabb áll tőlem, mint Makó Jeruzsálemtől... egyszerűen nem tudom belenyomni abba a borsónyi kis agyamba, hogy miért kell ezt tanulnom :$
A csoda...
De hogy valami örömteli hírt is írjak, megvan a félév első sikeres, és egyben a legfontosabb vizsgája :D
Nem is tudom miért, de az őrangyalom nagyon vigyázott rám tegnap délelőtt. Enélkül ugyanis nagyobb esély lett volna arra hogy megüssem az 5-öst a lottón, mint hogy elsőre sikerül a gépelemek. Persze anyáéktól a szokásos „Ügyes vagy kislányom!” - mal letudták a dolgot. Szegények nincsenek tisztában ennek a tárgynak a súlyával.
Holnapután áramlástan, remélem velem tartanak az angyalok is - nem kis szükségem lesz rájuk...