Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Olvasási problémák? Egyedül nem megy!

Magyarországon a becslések szerint a diszlexiások aránya 10 és 30 százalék közé tehető, ami azt jelenti, hogy minden iskolai osztályban minimum három diák mindennapjait teszi nehezebbé. Ennek ellenére, a legtöbben fel sem ismerik sikertelenségük okát, értetlenül állnak kudarcaik előtt. A probléma nagy szakértője, Kazal Kolos segítségével most utánajártunk, hogyan ismerheted fel, kezelheted, vagy előzheted meg a tanulási zavart.

A diszlexia problémája csak néhány éve került reflektorfénybe, ezt követően egyre több felnőtt fedezte fel magán a zavart, vezette vissza tanulási nehézségeit erre a problémára. Felnőttként, pláne, az élethosszig szóló tanulás korában, lehet-e ezt kezelni, enyhíteni?

Kazai Kolos
hirdetés
hirdetés

A legtöbb diszlexiás felnőtt korára többé-kevésbé megtanul olvasni, de a diszlexia maradványtünetei továbbra is felfedezhetőek. Ezek a problémák elméletileg felnőtt korban is kezelhetőek. Fel kell mérni, hogy pontosan mi okozza a diszlexiát, mely képességek gyengesége áll a probléma hátterében, majd ennek megfelelő fejlesztést kell kezdeni.
Sajnos, az életkor előrehaladtával a fejlesztés egyre nehezebb, ezért fontos, hogy minél hamarabb – lehetőleg még kisgyermekkorban – elkezdődhessen a terápia.
Mindazonáltal, a diszlexiás felnőtt már nagyon kevés helyen kaphat szakszerű segítséget. A legtöbben még ma is értelmi problémának gondolják a diszlexiát, ezért szégyellnek szakemberhez fordulni. Pedig ez különösen fontos lenne, hiszen a legtöbb munkahelyen megkövetelik az írásbeliséget, a nyelvtudást. Mivel a diszlexiás gyerekeket az iskolában felmentik a nyelvtanulás alól, ezért az idegen nyelvet később kell elsajátítaniuk. Ez munka mellett, a Magyarországon megszokott tanítási módszerekkel szinte lehetetlen.
 
Miből jöhetünk rá arra, hogy fennáll a diszlexia?

Szerencsére a diszlexia tünetei jellemzőek, könnyen felismerhetőek.
Kisiskolás korban az irányok felcserélése, a tájékozódási képesség gyengesége, a rossz emlékezet, a sorrendiség problémái, a kéz és általában a mozgás ügyetlensége, az írás kuszasága, valamint a kisgyermeket ért kudarcok következtében kialakuló magatartásproblémák figyelmeztető jelek lehetnek. A diszlexiás gyermek gyakran beszédhibával is küzd. Természetesen az olvasásban is sok hibával találkozhatunk: az olvasás tempója lassú, a gyermek nem érti az olvasott szöveget, gyakran felcseréli a betűket, téveszti a sorrendjüket, kihagy, vagy betold betűket. Előfordulhat olyan eset is, amikor a gyermek technikailag jól olvas, de a szöveg tartalmát nem érti.
Fontos segítséget kaphat a diszlexia felismerésében a diszlexiateszt.hu oldalon. Ennek az ingyenes tesztnek a segítségével gyorsan megtudhatja, hogy gyermeke esetében kell-e diszlexiától tartania.

Milyen „társbetegségei” vannak, jár-e együtt további zavarokkal?

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a diszlexia nem betegség, hiszen azt sem tekintjük betegségnek, ha valaki nem tud rajzolni, vagy nincsen jó énekhangja. A diszlexia úgynevezett részképesség-zavar, mely az olvasási képesség gyengeségét jelenti normál, vagy magas intelligencia mellett. Gyakran társul hozzá más részképesség-zavar, például diszgráfia, azaz az írási képesség gyengesége, vagy diszkalkulia, tehát a számolási képesség zavara, esetleg hiperaktivitás, vagy figyelemzavar. Érdekes, hogy a diszlexiások gyakran az átlagnál sokkal kreatívabbak, nagyon jó intuícióval rendelkeznek, gyakran sikeresek a tudományokban és a művészetekben.

Általában, milyen problémával téveszthető össze a diszlexia?

A diszlexiások általában már ezzel a jellegzetességgel születnek, de sokszor diszlexiának nevezik azt is, ha valaki a rossz olvasástanítási módszerek következtében küzd olvasási problémákkal.
Sok diszlexiás átlag feletti intelligenciával rendelkezik, ők gyakran képesek ellensúlyozni, kompenzálni hiányosságukat, például a verbális emlékezetükkel. Ezek a gyerekek az iskolában megfelelően, vagy elfogadhatóan teljesítenek, bár sokkal több tanulással és szülői segítséggel, mint mások. Róluk gyakran ki sem derül, hogy diszlexiával küzdenek, hiszen nem jutnak el hozzáértő szakemberhez, aki felismerné a problémát. Őket gyakran lustának, esetleg butának hiszik, pedig erről nincs szó, a gyermek a kezeletlen diszlexia miatt marad le.

Miért alakul ki, és megelőzhető-e?

A diszlexia kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak, gyakori, hogy a diszlexiás gyermek felmenői között is van olyan, aki ezzel a gonddal küzd.  A születés során szerzett sérülések, például a koraszülés, vagy az oxigénhiányos állapot is növelik a diszlexia valószínűségét.
A diszlexia megelőzése érdekében már óvodás korban oda kell figyelni a gyermek mozgására, kézügyességére, nyelvhasználatának fejlettségére. Ha ezekben elmaradás jelentkezik, akkor el kell vinni a gyermeket a Nevelési Tanácsadóba, ahol felmérik, majd szükség esetén fejlesztésben részesül.

Vannak-e különböző szintjei? Lehet-e valaki enyhén diszlexiás?
Hasonlóan az egyéb részképesség-zavarokhoz, a diszlexiának is különböző fokozatai léteznek, az enyhétől a súlyosig. Az enyhe diszlexia is okoz problémákat a tanulásban, de szakszerű terápiával viszonylag hamar javítható.

Milyen szakrendeléshez kell/lehet fordulni?
A diszlexiások fejlesztését logopédusok és fejlesztő pedagógusok végzik. A helyileg illetékes Nevelési Tanácsadóban kell érdeklődni a felmérésről és a fejlesztés lehetőségeiről. Ha a szülő diszlexiára gyanakszik, mindenképp érdemes a gyermek pedagógusaival beszélni, és a véleményüket megkérdezni. Ők abban is tudnak segíteni, hogy hol találják meg az illetékes szakembert.
A diszlexia másodlagos következményeinek, tehát a magatartászavarnak, az önbizalomhiánynak, a kommunikációs problémáknak a felszámolásában pszichológus segíthet, de ezeknek a gondoknak egy része a diszlexia javításával párhuzamosan megszűnhet.

A Varázsbetű Fejlesztő Műhely milyen segítséget nyújthat a szülőknek, tanulóknak?
A Varázsbetű Fejlesztő Műhelyben azt az elvet valljuk, hogy a gyerekeknek játékos formában lehet a legtöbbet segíteni, úgy, hogy a gyakorlás folyamatos sikerélményt jelentsen. Úgy gondoljuk, hogy a szülő az, aki gyermekének a legtöbbet segíthet, éppen ezért fontosnak tartjuk a szülők képzését, támogatását. Ingyenes email tanfolyamot működtetünk szülőknek, melyből minden fontos információt megtudhatnak a szülők a diszlexiáról, és a tanulási zavarokról. Olvashatnak a tünetekről, a megelőzésről, az egyes képességek szerepéről, a diszlexia lelki következményeiről. Rengeteg ötletet, feladatlapot, játékot, és szoftvert kapnak a tanfolyamon résztvevők. Az ingyenes tanfolyamra a varázsbetű.hu oldalon lehet jelentkezni, és itt rögtön el lehet olvasni a „10 legsürgősebb tennivaló, ha gyermeke tanulási problémákkal küzd” című tanulmányunkat is.

Kevesen foglalkoznak ezzel a területtel, hogyan jött az ötlet egy ilyen fejlesztő műhely megvalósítására?
Egy kedves barátom beszélt arról, hogy fia diszlexiás. Az ő részére kezdtünk el játékokat készíteni, és közben rádöbbentünk, hogy nagyon sokan küzdenek ezekkel a problémákkal. Úgy gondoltuk, fontos, hogy ők segítséget kapjanak, hiszen az olvasás az élet minden területén szükséges. Az olvasási képesség gyengesége komolyan rontja a gyerekek továbbtanulási lehetőségeit, és később a munkaerő-piaci esélyeit. Nem engedhetjük meg, hogy egy kezelhető probléma miatt elveszítsük ezeket a gyermekeket, akik közt sok kiemelkedően tehetséges valamilyen területen.

Milyen szakember-gárdával dogozik?
Munkánkban gyakorló logopédusok, fejlesztő pedagógusok, tanárok, pszichológus, grafikus, szerkesztő, programozó vesz részt.

Ha megállapították a diszlexiát, ez alapja lehet-e bármilyen előnynek/hátránynak? Vannak-e olyan szakmák, területei az életnek, ahol ez akár kizáró ok lehet (például egy diszlexiás ne akarjon irodalomtörténész lenni…), valamint adhat-e felmentést bizonyos kötelezettségek alól?
A diszlexiás diákokat az iskolaigazgató szakvélemény alapján mentesítheti bizonyos tárgyakból az írásbeli számonkérés alól az iskolai tanulmányok során vagy az érettségin, esetleg engedélyezheti segédeszköz, például számítógép használatát. Arra is lehetőség van, hogy a diszlexiás diák több időt kapjon az érettségi írásbeli vizsgán.
A nyelvtanulás is komoly nehézséget jelent a diszlexiásoknak. Általában főiskolai vagy egyetemi diplomát csak az kaphat, aki nyelvvizsgával rendelkezik. A diszlexiások számára könnyebbség, hogy igazságügyi szakértői szakvéleménnyel lehetőségük van arra, hogy csak a nyelvvizsga szóbeli, vagy csak az írásbeli részét tegyék le.
Bevallom őszintén, szerintem ezek a mentesítések valójában nem szolgálják a diszlexiás gyerekek érdekeit, csak pillanatnyi megoldást adnak. Az iskola feladata az életre, munkára való felkészítés lenne, de így ennek a feladatának nem tesz eleget, hiszen a munkahelyi felvételin nem fognak a diszlexiás jelentkezőnek plusz pontokat adni. A felmentések legfeljebb a társadalom lelkiismeretének a megnyugtatására alkalmasak: „Igen, mi megtettünk mindent, amit lehet!”. A felmentések helyett bevonó, alkalmazó nyelvoktatásra lenne szükség, melynek segítségével a diszlexiások is könnyebben elsajátíthatnák az idegen nyelveket.

Hogyan látja, a közoktatás átalakításával lehetne csökkenteni a tanulási zavarok számát?
Kétségtelen, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem kedvez a diszlexiásoknak, és általában a tanulási zavarral küzdőknek. Sok helyen még mindig káros módszerekkel tanítják az olvasást, és a tantervek nem veszik figyelembe az egyéni jellegzetességeket, különbségeket, de még az életkori sajátságokat sem. Kevésbé kellene törekedni a lexikális tudás felhalmozására, érdemes lenne sokkal nagyobb hangsúlyt adni a mozgásfejlesztésnek, a készségfejlesztésnek, és a kreatív képességek kiterjesztésének.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X