Vannak, akik még a nyár végén államvizsgáznak

Pótzáróvizsga-időszak zajlik az ország több egyetemén augusztus 27-31 között. Azokat, akiket érint a szeptember 1-ei haladék, még szerezhetnek diplomát.

  • Eduline
pixabay.com

Ahogyan arról korábban már írtunk, a felsőoktatási államtitkárság egy rendeletmódosítással 2018 szeptember 1-ig adott haladékot azok számára, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát.

Az ELTE-n 846 sikeres záróvizsga született, de vannak egyetemek, ahol egészen a határidő lejártáig, még augusztus 31-én is záróvizsgázhatnak hallgatók. Ilyen például a Szegedi Tudományegyetem is, ahol augusztus 27. és 31. között pótzáróvizsga-időszakot tartanak.

De a Pécsi Tudományegyetem pótzáróvizsgájára még lehet is jelentkezni: augusztus 15 a határidő. A pótzáróvizsgán csak az a hallgató vehet részt, aki már legalább egy alkalommal részt vett záróvizsgán, de azt elégtelennel zárta, továbbá részt vehetnek azok a hallgatók, akiknek a törvényi szabályozás szerint legkésőbb 2018. szeptember 1-ig kell teljesíteniük a záróvizsgát.

Lejárt a határidő: ennyi diploma veszett el a 2015-ös felsőoktatási döntés miatt

Lejárt a határidő, azoknak, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát. A felsőoktatási államtitkárság egy rendeletmódosítással 2018 szeptember 1-ig adott haladékot azok számára, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát (ők ezt még államvizsga néven ismerhették meg).

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.