Iohannis szerint azonban a fiatalok szakmai felkészültsége nem javítható gyenge és kétes értékű képzést nyújtó egyetemekkel, előrelépés csak a felsőfokú oktatás hitelének helyreállításától várható. A jobboldali államfő burkoltan bírálta a bukaresti szociálliberális kormányt, amiért késlekedik a doktori iskolák akkreditálásának szabályozásával. Rámutatott: a plágiumbotrányok sok kárt okoznak a romániai oklevelek nemzetközi megítélésének, hátrányos helyzetbe hozzák az oklevelüket tisztességes munkával megszerző romániai hallgatókat, csak azért, mert "néhányan olyan tudományos fokozatokra vágytak, amelyeket nem érdemeltek ki".

Romániában hétfőn csaknem félmillió hallgató számára kezdődött meg az egyetemi tanév, közülük 340 ezren az állami egyetemeken részesülnek alap-, illetve 90 ezren mesterképzésben. A magánegyetemek hallgatóinak száma megközelíti a 34 ezret, a katonai felsőoktatásban 6600-an tanulnak.

A számvevőszék egy tavalyi tanulmánya szerint a rendszerváltás óta eltelt több mint negyed évszázadban 30 százalékkal esett vissza Romániában az egyetemi hallgatók száma, akik az ország valamivel több mint száz felsőfokú oktatási intézményébe járnak. Romániában a 30-34 éves korosztály alig több mint 20 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az európai átlag meghaladja a 35 százalékot, és uniós cél, hogy az évtized végéig elérje a 40 százalékot.

A román közvéleményben azért alakult ki az a meggyőződés, hogy túl sok fiatal jár az országban egyetemre, mert a kilencvenes években tucatszám alakultak az országban olyan magánegyetemek, amelyekre szinte bárki beiratkozhatott, ha hajlandó volt kifizetni a tandíjat. A felsőoktatási akkreditációs szabályok szigorodása, a csalók ellen indult büntetőperek és munkaerőpiaci elvárások azonban fokozatosan visszaszorították ezeknek a  "diplomagyáraknak" a népszerűségét, így a közhiedelemmel ellentétben ma már nem olyan könnyű "megvásárolni" az egyetemi oklevelet Romániában, mint egy-két évtizeddel korábban.