Kifordult a világ: hosszú ideje már nem a friss diplomások versengenek a jó állásokért, hanem a legnagyobb gyártók az ő kegyeikért – legalábbis a műszaki pályákon. „Műszaki, különösen mérnöki diplomával nagyon jó eséllyel lehet karriert építeni – hangsúlyozza Czellecz Zoltán, a Randstad fejvadász cég üzletfejlesztési igazgatója. A műszaki pályán egyre több ugyanis a hiányszakma – például villamos- és gépészmérnök sincs elegendő –, s eközben a leendő munkaerő-állomány sem bővül. „ Elsősorban a Magyarországon termelő, valamint a logisztikai cégek jelentenek folyamatosan bővülő felvevőpiacot” – magyarázza a szakember.

A felsőfokú műszaki végzettségűek az átlagnál hamarabb találnak munkát, kisebb közöttük a munkanélküliek aránya, és jobban is keresnek – ezt támasztják alá a friss diplomásokról megjelent kiadványok is. A diplomásokpályakövetési rendszerében (DPR) a volt diákokat kifaggató adatokból az derül ki, hogy a friss diplomások 7 százalékos munkanélküliségével szemben a műszakiak átlaga 4 százalék. Ráadásul az, aki elhelyezkedett, jó eséllyel (60 százalék) a tanult szakterülete szerinti munkát végezhet. A fizetés is kimagasló: a diplomás átlaghoz képest a műszaki területen végzettek jobban keresnek. Ma egy kezdő mérnök, aki némi szakmai gyakorlattal is rendelkezik, 300-400 ezer forintos bruttó bért is remélhet.

A műszaki diploma nem csupán az önbevalláson alapuló felmérés alapján látszik jó befektetésnek, bizonyítják a felsőoktatási adatok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országos Egészségbiztosítási Alap adatbázisainak összekapcsolásával készült elemzés. Mindezek szerint a legjobban keresők havi bruttó 312 ezer forinttal a Pannon Egyetem korábbi hallgatói, míg a Nyíregyházi Főiskola műszaki szakot végzett friss diplomásainak átlagosan 172 ezer forinttal kell beérniük; ezzel nem csupán a más intézményekben végzett kollégáiktól maradnak el, hanem az összes friss diplomás átlagától is. A Budapesti Műegyetem a havi bruttó 249 ezer forintos átlaggal az ötödik az intézmények sorában. A műszaki karokon végzettek döntő többségét, 88,5 százalékát a magángazdaságban alkalmazzák. A friss diplomás gépészmérnökök pedig átlagosan havi bruttó 313 ezer forintos keresettel állhatnak munkába. Az első helyes jelentkezések száma alapján ez a szak a legnépszerűbb műszaki képzés. A gépészmérnök végzettségű pályakezdők – akik között húszból mindössze egyetlen lány akad – 2013-ban havonta bruttó 285 ezer forintot kerestek, 84 százalékuk ráadásul valóban diplomát igénylő munkát végzett. A pályakezdők nagy része üzemmérnökként vagy gyártástervezőként dolgozik a gép- és a járműgyártásban, illetve a fémfeldolgozásban.

A DPR-adatok szerint a népszerűségi rangsorban a második a villamosmérnöki alapszak, az onnan kikerülők havonta bruttó 293 ezer forintot kerestek, –és 86 százalékuk talált magának felsőfokú végzettséget igénylő állást. Jellemzően elsősorban a villamos berendezések tervezésével, fejlesztésével, illetve a villamos energia fejlesztésével és elosztásával, az energiarendszer irányításával, erőművek üzemeltetésével foglalkozó erősáramú villamosmérnökként, vagy a távközlés, a műszer- és irányítástechnika, az elektronika, a mikrohullámú technika, a számítástechnika és a navigáció berendezéseivel foglalkozó gyengeáramú villamosmérnökökként helyezkedtek el. Száz friss diplomás műszaki menedzserből hat keresett éppen állást a megkérdezése idején. Aki viszont talált magának, az havonta bruttó 242 ezer forintot keresett, a volt hallgatók háromnegyede pedig diplomás munkakörben talált munkát, például mint autóalkatrész-értékesítő, minőségbiztosítási mérnök, európai uniós pályázati tanácsadó. Jellemző munka még az informatikai tanácsadó, az irodavezető, a kereskedelmi vezető, a műszaki koordinátor vagy a rendszergazda. A műszaki pályák közül a műszaki menedzser szakosok között a diákok egyharmada nő.

Bár a jelentkezők között nem a legnépszerűbb – ugyanakkor a legmagasabb pontszámra igényt tartó – mechatronikai mérnöki alapszakon végzettek a fizetéseket illetően rekorderek. A DPR-felmérésben részt vevők ugyanis havi bruttó 314 ezer forintos fizetésről számoltak be, s nagy többségük diplomás munkakörben dolgozott. Ráadásul intézménytől függően olyan specializációk közül is választhattak, mint a robotrendszer, a nanotechnika, a biomechatronika, amely területek a jövő álláslehetőségeinek számítanak. Százból mindössze két pályakezdő keresett éppen állást a megkérdezése idején. Nőből viszont nincs túl sok mechatronikai mérnöki alapszakon: száz diákból csupán három. Az építésvezetőként, építési műszaki ellenőrként, építésügyi irodavezetőként, vagy éppen a városok, falvak élhetőbbé tételével foglalkozó településfejlesztőként elhelyezkedő pályakezdő építőmérnökök fizetése bruttó 199 ezer forint, a volt diákok 88 százaléka talált felsőfokú végzettséget igénylő állást. Százból hatan kerestek éppen állást, a hallgatók között a nők aránya 27 százalék volt.

A munkaerőpiac oldaláról a legjobb helyzetben a villamos- és a gépészmérnökök vannak, míg a környezetvédelmi, építő- és építészmérnökök jóval szerényebb lehetőségekkel kénytelenek beérni. Annak viszont, hogy a hallgató melyik egyetemen szerezte meg a diplomáját, már nincs akkora jelentősége. „Néhány éve még a Budapesti Műszaki Egyetem volt az alapkövetelmény, ma ez már nem kizárólagos elvárás” – fogalmazott a fejvadász.

A friss diplomásokra gyakorlatilag folyamatos az igény, nyelvismerettel és az egyetemi évek alatt szerzett tapasztalatokkal lehet a legjobb állásokat megszerezni. De egyre nagyobb eséllyel pályáznak már ezekre a helyekre még a kevésbé céltudatos hallgatók is. A munkáltatók már egyre korábban igyekeznek ugyanis becserkészni a leendő munkatársakat, gyakornoki vagy ösztöndíjprogramokkal. „Az egyetemi állásbörze már nem elég a legjobb hallgatók megszerzéséhez” - érzékeltette a cégek helyzetét Czellecz, hozzátéve: kiemelkedő bérezéssel és prémiumokkal lehet még az esélyeket növelni. Ami a fizetéseket illeti, arra biztosan számíthatnak a műszaki karokon végezettek, hogy az átlag feletti pénzük a munkába állás utáni hónapokban még néhány százalékkal tovább emelkedik. A szakértő szerint a pályakezdő fiataloknak az az elvárása, hogy egy éven belül komolyabb fizetésemelést vagy magasabb pozíciót kapjanak, már a legkevésbé sem reális, ehhez pár év tapasztalatra mindenképpen szükségük van.

Pálmai Erika

Ennek a cikknek az eredeti változata a HVG által kiadott Campus Plusz 2016 kiadványban jelent meg.