„A diáknak is az az érdeke, hogy ne szervezze ki a tanulást” – így látja a mesterséges intelligencia használatát az ELTE szakértője

„A mesterséges intelligencia – a mindennapokban főleg a nagy nyelvi modellek és a generatív MI – itt van, tiltani nincs értelme. A technológia előttünk jár, bármilyen szabályozás, amivel nekimennénk ennek a kérdésnek, már holnapra elavul” – mondta Horváth László a Népszavának. Hozzátette, hogy bár a diákok gyakran gyorsabban fedezik fel az új eszközöket, nem biztos, hogy mindig értelmesen vagy a célnak megfelelően használják azokat.

Tanulás vagy megúszás?

A szakértő szerint a kulcs az, hogy a hallgatók a tanulást támogató módon alkalmazzák az MI-t. „A jó használat az, amikor a saját tanulásukat támogatják ezzel, nem a kemény munkát próbálják megúszni” – magyarázta. A nagy nyelvi modellek segíthetnek abban, hogy a diákok új példákkal, konkrétumokkal dolgozzák fel az órán tanult elméleti anyagot, de Horváth figyelmeztet: az MI nem ért meg mindent, amit írunk neki.

Elképzelhető, hogy nem valós tartalmakat hoznak létre, vagyis hallucinálnak

– tette hozzá.

Ezért az egyetemeken fontos, hogy az oktatók is részt vegyenek a folyamatban, és segítsenek a hallgatóknak felismerni az MI hibáit. „Az lenne a legfontosabb, hogy – erős szóval élve – a hallgató bevallja a használatot, mert nem nagyon tudunk másra támaszkodni” – hangsúlyozta Horváth.

Az ELTE rektori utasítása világosan meghatározza, milyen módon lehet használni az MI-t az oktatásban. A dokumentum előírja a nyilatkozattételi és dokumentációs kötelezettséget, valamint listázza a tiltott és ajánlott felhasználási módokat. Horváth kiemelte: „A fő irány, hogy támogatjuk az etikus, tudatos felhasználást, elsősorban kiegészítő partnerként.” Az oktatóknak is nyilatkozniuk kell arról, ha MI-t használnak a tananyag előállításában, és nem helyettesítheti az értékelést a gép.

A tanári szerep nem szűnik meg, csak átalakul

Horváth szerint a tanár feladata ma már nem a tudás kizárólagos birtoklása, hanem a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kritikai gondolkodás ösztönzése és a személyes kapcsolatok ápolása. „Ez egyfajta mentor, facilitátor szerepet jelent” – fogalmazott. A szakértő szerint a technológia bizonyos feladatokat könnyen helyettesíthet, de az elmélyülés, a kritikai gondolkodás és a humán hozzáadott érték továbbra is az egyetem sajátja marad.

"Ma már nem a dolgozat a lényeg, hanem az, hogy a hallgató annak tartalmát hogyan tudja megérteni" – hogyan működik az MI a tanterv részeként?

Horváth László szerint a gyors fejlődés kockázatokat is rejt.

A gyorsaság valóban kulcskérdés, nincs idő az elmélyedésre, a nyugodt gondolkodásra, a mérlegelésre, ami nagyon veszélyes

– figyelmeztetett. Hozzátette: a felsőoktatásnak nemcsak a munkaerőpiacra történő felkészítés a feladata, hanem az is, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan legyenek alkalmazkodóképesek, kritikus gondolkodású, önálló felnőttek.

Horváth szerint a mesterséges intelligencia tehát lehetőség is, de csak akkor, ha a diákok és az oktatók tudatosan, etikusan használják, és nem szervezik ki teljesen a tanulást a gépre. „A diáknak is az az érdeke, hogy ne szervezze ki a tanulást” – foglalta össze a szakértő, miközben hangsúlyozta, hogy a kritikai gondolkodás és a saját erőfeszítés mindig pótolhatatlan marad.