Középiskolai felvételi 2026: 3 fontos dolog a sorrendmódosítással kapcsolatban

Mától indul a sorrendmódosítási időszak a középiskolai felvételin. Összeszedtük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Nem mindegy, hányadikosok vagytok

Ha nyolcadikosok vagytok és az általános iskola intézte a dokumentációt, akkor a sorrendmódosítást március 25-27-e között az iskola segítségével tudjátok megtenni.

Amennyiben nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba jelentkeztetek és azt nem az iskolátok intézte számotokra, úgy a módosítást is magatoknak kell végrehajtani.

A sorrendmódosítás pontos menetét ide kattintva éred el.

Mindent azért nem lehet

Fontos, hogy már megjelölt képzések nem törölhetők, és korábban nem választott iskolába sem lehet jelentkezni.

Ekkor jön a végleges lista

A végleges listát, hogy kit hova vettek fel április 27-én küldi el az Oktatási Hivatal az intézményeknek. Ezt azonban már nem kötelező nyilvánosságra hozniuk a középiskoláknak.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.