Középiskolai felvételi 2026: sorrendmódosítás lépésről lépésre egyszerűen

Lassan közeledik a sorrendmódosítási időszak a középiskolai felvételin. Mutatjuk, hogyan álljatok neki.

A középiskolai felvételin nagyon nem mindegy, hogy nyolcadikosok vagytok és a jelentkezést az általános iskola intézte vagy pedig negyedikesként, hatodikosként egyénileg adtátok le a szükséges dokumentumokat.

Középiskolai felvételi 2026: minden, amit az elitgimik ideiglenes felvételi jegyzékéről tudni érdemes

Sorrendmódosítás nyolcadikban

Ha nyolcadikosok vagytok és az általános iskola intézte a dokumentációt, akkor a sorrendmódosítást március 25-27-e között az iskola segítségével tudjátok megtenni.

Az Oktatási Hivatal honlapja szerint ennek a lépései a következőek:

  1. Egyeztetnetek kell az általános iskolátokkal a módosítás igényéről.

  2. Az egyeztetés tényét az iskola dokumentálja.

  3. Az egyeztetést követően az általános iskola a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program általános iskolai felületén az egyeztetett módosítási igényeket  március 25-27. között adminisztrálja és továbbítja.

  4. Az adminisztrációt követően a módosító tanulói adatlapokat az iskola tanulónként a programban, kizárólag elektronikus úton továbbítja, ezzel a korábban beküldött tanulói adatlap érvényét veszti.

  5. A módosító tanulói adatlapokat ki kell nyomtatni és egy szülők által aláírt példányt az egyeztetés tényét igazoló dokumentumokkal együtt a felvételi lapokkal megegyező módon meg kell őrizni.

"A kinyomtatott módosító tanulói adatlapokat nem kell megküldeni az Oktatási Hivatalnak" - olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.

Sorrendmódosítás egyéni jelentkezőknél

Amennyiben nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba jelentkeztetek és azt nem az iskolátok intézte számotokra, úgy a módosítást is magatoknak kell végrehajtani.

  1. Ennek folyamata elektronikusan a következő:

  2. Lépjenek be a szüleitek a KIFIR rendszerébe az ügyfélkapu+-os, DÁP-os azonosítás után.

  3. Az oktatási azonosítóra kattintva módosítsátok a sorrendeteket a felhasználói útmutatóban leírtak szerint, majd kattintsatok az "elektronikus beküldés" zöld gombra és továbbítsátok azt legkésőbb 2026. március 27-én éjfélig az Oktatási Hivatalhoz.

Ha a szüleiteknek nincsen ügyfélkapu+-a, vagy DÁP-ja, akkor „a véglegesítést követően a módosító tanulói adatlapot ki kell nyomtatni és célszerűen könyvelt küldeményként az Oktatási Hivatal címére (9001 Győr, Pf. 681) legkésőbb 2026. március 27-én postai bélyegzővel igazolhatóan postára kell adni (a postai nyitvatartás figyelembevételével).”

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.