Lassan közeledik a sorrendmódosítási időszak a középiskolai felvételin. Mutatjuk, hogyan álljatok neki.
A középiskolai felvételin nagyon nem mindegy, hogy nyolcadikosok vagytok és a jelentkezést az általános iskola intézte vagy pedig negyedikesként, hatodikosként egyénileg adtátok le a szükséges dokumentumokat.
Ha nyolcadikosok vagytok és az általános iskola intézte a dokumentációt, akkor a sorrendmódosítást március 25-27-e között az iskola segítségével tudjátok megtenni.
Az Oktatási Hivatal honlapja szerint ennek a lépései a következőek:
Egyeztetnetek kell az általános iskolátokkal a módosítás igényéről.
Az egyeztetés tényét az iskola dokumentálja.
Az egyeztetést követően az általános iskola a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program általános iskolai felületén az egyeztetett módosítási igényeket március 25-27. között adminisztrálja és továbbítja.
Az adminisztrációt követően a módosító tanulói adatlapokat az iskola tanulónként a programban, kizárólag elektronikus úton továbbítja, ezzel a korábban beküldött tanulói adatlap érvényét veszti.
A módosító tanulói adatlapokat ki kell nyomtatni és egy szülők által aláírt példányt az egyeztetés tényét igazoló dokumentumokkal együtt a felvételi lapokkal megegyező módon meg kell őrizni.
"A kinyomtatott módosító tanulói adatlapokat nem kell megküldeni az Oktatási Hivatalnak" - olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.
Amennyiben nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba jelentkeztetek és azt nem az iskolátok intézte számotokra, úgy a módosítást is magatoknak kell végrehajtani.
Ennek folyamata elektronikusan a következő:
Lépjenek be a szüleitek a KIFIR rendszerébe az ügyfélkapu+-os, DÁP-os azonosítás után.
Az oktatási azonosítóra kattintva módosítsátok a sorrendeteket a felhasználói útmutatóban leírtak szerint, majd kattintsatok az "elektronikus beküldés" zöld gombra és továbbítsátok azt legkésőbb 2026. március 27-én éjfélig az Oktatási Hivatalhoz.
Ha a szüleiteknek nincsen ügyfélkapu+-a, vagy DÁP-ja, akkor „a véglegesítést követően a módosító tanulói adatlapot ki kell nyomtatni és célszerűen könyvelt küldeményként az Oktatási Hivatal címére (9001 Győr, Pf. 681) legkésőbb 2026. március 27-én postai bélyegzővel igazolhatóan postára kell adni (a postai nyitvatartás figyelembevételével).”
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Az Eduline több forrásból is úgy tudja, hogy a Momentum Mozgalom egykori elnökségi tagja, Orosz Anna lett volna Lannert Judit oktatási miniszter egyik államtitkára a négyből.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
