Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem érte el a legjobb eredményt a magyar felsőoktatási intézmények közül a brit Quacquarelli Symonds (QS) friss rangsorában.
A brit QS szerdán jelentette meg legújabb EECA (East Europe & Central Asia) rangsorát, amelyben az SZTE a 29. helyet szerezte meg – írja közleményében a szegedi egyetem.
A feltörekvő kelet-európai és közép-ázsiai régióból idén 450 felsőoktatási intézmény szerepel a QS-listán. Magyarországról az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a 26. helyen áll, a szegedi egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együtt a 29., a Debreceni Egyetem pedig a 40. helyen végzett.
A Pécsi Tudományegyetem a 60., a Budapesti Corvinus Egyetem a 68., a Pannon Egyetem a 106., a Szent István Egyetem (ma már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a 110., a Miskolci Egyetem a 140., a Széchenyi István Egyetem a 150., az Óbudai Egyetem a 186. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a 231-240., a Soproni Egyetemet a 251-300., a Nyíregyházi Egyetemet és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemet a 301-350., a Károli Gáspár Református Egyetemet a 351-400. helyre sorolta a QS.
A lista készítői tíz szempont alapján rangsorolták a felsőoktatási intézményeket: 30 százalékos súllyal az intézmény akadémiai elismertségét, 20 százalékos súllyal a munkaadók visszajelzéseit vették figyelembe. Mérték az oktató-hallgató arányt (10 százalék), a doktori fokozattal rendelkező oktatók-kutatók számát (5 százalék), az idézettséget (5 százalék), a publikációs tevékenységet (10 százalék) és az intézmény nemzetközi kutatói kapcsolatrendszerét (10 százalék). A nemzetközi hallgatók és oktatók arányát 2,5-2,5 százalékos súlyozással számolták, az intézmény internetes láthatóságát 5 százalékkal.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
