Idén is Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem vezeti a magyar intézmények listáját a Quacquarelli Symonds (QS) 2022-es felsőoktatási világrangsorában. Egy újonc is van a listán.
Pár helyezést rontva az 501-510. helyről az 551-560. helyre esett vissza, de még így is a Szegedi Tudományegyetem a legjobb teljesítményű magyar felsőoktatási intézmény a QS legfrissebb, ma reggel nyilvánosságra hozott 2022-es listáján.
A QS 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont – többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze.
A Debreceni Egyetemet a 591-600., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a 651-700., a Pécsi Tudományegyetemet a 651-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, valamint a Gödöllői Szent István Egyetem és Miskolci Egyetemet a pedig 801-1000. helyre sorolták az idei rangsor készítő.
1. Szegedi Tudományegyetem 551-560. (tavaly 501-510.)
2. Debreceni Egyetem 591-600. (tavaly 521-530.)3. Eötvös Loránd Tudományegyetem 651-700. (tavaly 601-650.)4. Pécsi Tudományegyetem 651-700. 5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 801-1000. 6. Budapesti Corvinus Egyetem 801-1000. 7. Gödöllői Szent István Egyetem 801-1000.8. Széchenyi István Egyetem 801-1000. 9. Miskolci Egyetem 801-1000.A magyar intézmények közül a Széchenyi István Egyetem új szereplő a rangsorban. Az intézmények közül azonban csak kettő marad állami fenntartásban - az ELTE és a BME kivételével az utóbbi bő egy évben az összes egyetem alapítványivá vált.
Magyarország egyetemeit két fő tényező gátolja abban, hogy feljebb kerüljenek a QS egyetemi világranglistáján. Először is, a rangsorolt magyar intézmények többségénél csökkenni kezdett az egyetemi kar/hallgatók aránya tekintetében elért teljesítmény. Másodszor, a magyarországi kutatás a nemzetközi versenytársakhoz képest továbbra is küszködik azzal, hogy magas szintű globális hatást fejtsen ki
- mondta Ben Sowter, a QS kutatási igazgatója, aki szerint ez a két probléma elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a "munkáltatói reputáció" terén elért javulást, még akkor is, ha a magyar egyetemek magas színvonalon képzett pályakezdőket engednek a piacra. A rangsor összeállítói szerint egyébként a magyar helyezések javulásához több nemzetközi kutatásban és tudományos együttműködésben kéne részt venniük a hazai egyetemeknek.
Ismét a régió legjobb egyeteme a bécsi
A környező országokból az osztrák egyetemek érték el a legjobb eredményt: a bécsi egyetem a 151. helyet szerezte meg, de a rangsor készítői - a listára került nyolcból - további négy osztrák intézményt is a világ ötszáz legjobbja közé soroltak, így például a bécsi műszaki egyetemet, az innsbrucki egyetemet, a grazi műszaki egyetemet és a Linzi Johannes Kepler Egyetemet is. A cseh egyetemek is jól szerepeltek a régióban, tőlük három intézmény a legjobb ötszázban, többi hét pedig a legjobb ezerben van. Ezen felül hat szlovák, egyetem pedig tizenegy a román, kettő a szlovén és négy a horvát intézmények közül is felkerült a listára.
Az európai listát egyébként továbbra is a brit egyetemek vezetik. Az első a University of Oxford, amelyet a University of Cambridge, az Imperial College London, a svájci ETH Zurich és a UCL vezet, majd a szintén svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne és a University of Edinburgh áll a QS rangsorában.
Kik a legjobbak a világon?
Az összesített lista élén - már tíz éve - a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, amelyet a Stanford és a Harvard követ, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került a California Institute of Technology (CalTech), az Oxford, a Cambridge, a UCL, az Imperial College London és a University of Chicago is.
Idén az első öt helyen komoly átrendeződés történt: a Harvard lecsúszott a dobogóról, és (a valah volt leggyengébb helyezést elérve) az ötödik helyen végzett. Az Oxford vette át a helyét, amelyet a Cambridge és a Stanford követ. Ázsia két csúcsegyeteme a National University of Singapore (a 11. helyen áll) és a Nanyang Technological University (12. lett).
Az Academic Ranking of World Universities (ARWU) szakterületi rangsorárába is tíz magyar egyetem került fel nemrég:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
