Bár hivatalos számok még nincsenek az egyetemet fenntartó kuratórium elnöke szerint a becslésük garancia az egyetemen folyó munka minőségére.
Vidnyánszky Attila a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt állítja: idén többen felvételiznek az intézménybe, mint tavaly. A Színház- és Filmművészeti Egyetemnek (SZFE) ehhez úgy tűnik egy reklámkampányra is szükség volt.
Fontos kiemelni, hogy hivatalos statisztikák a jelentkezési határidő után egy héttel még nincsenek, így 2021-es számokkal még korai dobálózni. Ezt az ellentmondást Vidnyánszky Attila úgy simította el: a felvételi vizsgát befizetők számából tudnak következtetni. Ez közel 1200 főt jelent, azaz majd hetven fővel, öt százalékkal több a tavalyi adatnál. "Jól látszik ebből a számból, hogy céltudatos, álmaikat soha fel nem adó fiataljaink vannak. Büszkék vagyunk rájuk" - mondta Vidnyánszky az interjúban. Szerinte az ezer fölötti létszám garancia arra, hogy számtalan tehetség lesz a felvételizők között, akiket örömmel tanítanak majd az egyetemen.
Arról is beszélt, mindössze négyen hagyták el az egyetemet, ugyanakkor 86-an passziváltattak, amit korábban elhanyagolható számnak állítottak be. Ugyanakkor mint azt már megírtuk, az intézmény korábbi docense, Kárpáti Péter szerint ezek számok nem különösebben jók vagy elhanyagolhatóak. A passziváltatott félévek száma, ugyanis 2018-ban átlagban mindössze öt volt. Vidnyánszky Attila azonban úgy véli, ez nem feltétlenül az egyetemen történt változások miatt van.
Az interjúban az is elhangzott, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyásával február 25-től újrakezdődhetnek a személyes gyakorlati órák az SZFE-n. A színészek óráit a Szentkirályi utcai, illetve a Rákóczi úti termekben tartják majd. A filmes képzések pedig a Duna TV egykori épületében valósulnak meg, ahol már megtörténtek a felújítások.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
