Hét magyar egyetem is bekerült a THE részrangsoraiba

Mutatjuk, hogy melyek a legjobb orvosi-, mérnöki-, és fizikai képzést indító magyar egyetemek a Times Higher Education (THE) rangsorai szerint.

  • Eduline

A legjobb orvos- és egészségtudományi képzések

A Times Higher Education (THE) újabb tudományterületi világrangsort tett közzé, amelyben a felsorakoztatott 856 egyetem között négy magyar intézmény is megtalálható. A Semmelweis a tavalyi eredményéhez képest javított, a 300-400. helyről a 201-250. helyre tornázta fel magát. A Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem egységesen a 401-500. helyen végzett. Az utóbbi megtartotta a tavalyi helyét, az előbbi kettő viszont javított, ugyanis egy évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is az 501-600. helyen szerepelt.

A listát idén is az Oxford vezeti, az első ötbe még a Harvard, a Cambridge, az Imperial College London és a Stanford fért be - ebben a sorrendben, ugyanúgy, mint tavaly.

Mérnöki képzéseket oktató intézmények listája

A THE a mérnöki képzéseket is rangsorolta, ide három magyar egyetemnek sikerült bekerülnie. A legelőkelőbb helyet - 601-800. - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem zsebelte be, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem pedig holtversenyben a 801-1000. kategóriába került. Az 1098 intézményt rangsoroló lista első helyét a Harvard érdemelte ki, amit az Oxford, majd a Stanford követ.

Fizikatudományi képzéseket tartalmazó rangsor

Ebbe a tudományterületi rangsorba összesen 1149 egyetem került be. A listában a matematikai és statisztikai, fizikai, csillagászati, kémiai, geológiai, környezettudományi, valamint a föld- és tengeri tudományi képzéseket nyújtó intézmények szerepelnek.

A magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 401-500. helyen, a Szegedi Tudományegyetem az 501-600. helyen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig a 601-800. helyen végzett. Mindhárom egyetem megtartotta a tavalyi helyét. Ezzel szemben a Pécsi Tudományegyetem rontott: míg tavaly a 801+ kategóriába sorolták, addig idén csak az 1001+ kategóriába került be. A fizikai tudományi rangsort a California Institute of Technology vezeti, második helyen a Berkeley, harmadik helyen pedig a Stanford áll. A tavalyi első - a Princeton Egyetem - idén a negyedik helyre csúszott.

Hogyan állítják össze a részrangsorokat?

A THE a szakterületi rangsorok összeállításában hasonló módszereket alkalmaz, mint az egyetemi világranglista esetében. A rangsor összeállítói nézik például a tanárok és diákok arányát, a külföldi hallgatókat és a férfi-női arányokat is.

A szintén nemrég megjelent élettudományi rangsorban hat magyar egyetem is szerepel. Azt, hogy a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem milyen helyen végzett, itt nézhetitek meg. A társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listát pedig itt találjátok.

Mozgósított orvostanhallgatók szerint az egésznek van egy "katonai behívó jellege"

Miután bejelentették, hogy hamarosan még 200 mintavételi egységet állítanak be országszerte, a végzős egyetemistákat is mozgósították, azonban ők nem sok infót kaptak arról, mi lesz a feladatuk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.