Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A Közszolgállás portál péntek délelőtti adatai szerint jelenleg 574 meghirdetett állás található a rendszerben a „tanító” kulcsszó alatt, a tanévkezdés előtt alig egy hónappal. Ez a szám július elején még csak 328 volt, a betöltetlen tanítói pozíciók száma tehát 75%-kal nőtt.
A térképes nézet alapján a tanítóhiány elsősorban Pest és Komárom-Esztergom megyét érinti: előbbiben 89, utóbbiban 70 pedagógust keresnek. Kelet-Magyarországon is jelentős a hiány, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 50, illetve 63 tanítói állás vár betöltésre.
Idén 756-an jelölték meg első helyen a magyar nyelvű tanítói szakot, összesen pedig 2605-en jelentkeztek a képzésre. Levelező tagozaton ennél jóval többen, 2116-an szerettek volna ide bekerülni első helyen, míg összesen 4933-an jelentkeztek.
A ponthatárok több egyetem tanító szakján is jelentősen emelkedtek a tavalyihoz képest. A Széchenyi István Egyetemen – ahol az állami ösztöndíjas képzésre a legmagasabb ponthatárt húzták meg – 322 pont kellett a bejutáshoz, ami 39 ponttal magasabb a tavalyi 283 pontos határnál. A szegedi Gál Ferenc Egyetemen ugyanakkor már 205 pont is elegendő volt a felvételhez.
Akad olyan tanítóképzés, ahol közel 40 ponttal magasabb ponthatárt kellett elérni a bejutáshoz, míg máshol alig változott vagy akár csökkent is a küszöb tavalyhoz képest. Az idei felvételi eredmények alapján jelentős különbségek alakultak ki az egyetemek között.
Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.
