Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A Közszolgállás portál péntek délelőtti adatai szerint jelenleg 574 meghirdetett állás található a rendszerben a „tanító” kulcsszó alatt, a tanévkezdés előtt alig egy hónappal. Ez a szám július elején még csak 328 volt, a betöltetlen tanítói pozíciók száma tehát 75%-kal nőtt.
A térképes nézet alapján a tanítóhiány elsősorban Pest és Komárom-Esztergom megyét érinti: előbbiben 89, utóbbiban 70 pedagógust keresnek. Kelet-Magyarországon is jelentős a hiány, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 50, illetve 63 tanítói állás vár betöltésre.
Idén 756-an jelölték meg első helyen a magyar nyelvű tanítói szakot, összesen pedig 2605-en jelentkeztek a képzésre. Levelező tagozaton ennél jóval többen, 2116-an szerettek volna ide bekerülni első helyen, míg összesen 4933-an jelentkeztek.
A ponthatárok több egyetem tanító szakján is jelentősen emelkedtek a tavalyihoz képest. A Széchenyi István Egyetemen – ahol az állami ösztöndíjas képzésre a legmagasabb ponthatárt húzták meg – 322 pont kellett a bejutáshoz, ami 39 ponttal magasabb a tavalyi 283 pontos határnál. A szegedi Gál Ferenc Egyetemen ugyanakkor már 205 pont is elegendő volt a felvételhez.
Akad olyan tanítóképzés, ahol közel 40 ponttal magasabb ponthatárt kellett elérni a bejutáshoz, míg máshol alig változott vagy akár csökkent is a küszöb tavalyhoz képest. Az idei felvételi eredmények alapján jelentős különbségek alakultak ki az egyetemek között.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
