Külföldi tanulási lehetőség: minden, amit az Erasmus+ programról tudni kell

Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Mi az az Erasmus+?

Az Erasmus+ ösztöndíjjal lehetőségetek van 3-12 hónapot egy külföldi felsőoktatási intézményben tanulni, vagy egy Erasmus+ programországban található vállalkozásnál, szervezetnél 2-12 hónap szakmai gyakorlatot teljesíteni. De akár kombinálhatjátok is a kettőt.

A külföldi szakmai gyakorlat teljesítésére frissen diplomát szerzett hallgatóként is van lehetőségetek, a végzést követő egy évben – feltéve, hogy még végzés előtt, aktív hallgatóként benyújtottátok a pályázatot.

Milyen kritériumoknak kell megfelelnetek?

Akkor tudtok pályázni az ösztöndíjra, ha Erasmus+ programban részt vevő felsőoktatási intézmény magyarországi képzési helyén tanultok, valamint: 

  • ha tanulmányi mobilitásra szeretnétek kiutazni és alapképzésen tanultok, legalább két lezárt félévvel rendelkeztek.
  • ha szakmai gyakorlatot szeretnétek teljesíteni – erre már a tanulmányaitok első évében is van lehetőségetek.
  • ha a pályázott tevékenység megvalósításakor aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeztek – olvasható a Tempus Közalapítvány oldalán.

Ezeken kívül a felsőoktatási intézmények további feltételeket jelölhetnek ki, ezért bővebb információkért érdemes felkeresnetek az intézményi koordinátorotokat.

Mikor és hol tudjátok leadni a pályázatot?

A pályázatokat a felsőoktatási intézményetekben kell leadnotok. A leadási határidő intézményenként, sőt akár karonként is eltérő lehet, ezért a rátok vonatkozó információkról szintén az intézményi koordinátortól tájékozódhattok.

Mely külföldi egyetemekre pályázhattok?

Ha tanulás céljából utaznátok külföldre, akkor a főiskolátok, egyetemetek kapcsolatrendszere határozza meg, mely külföldi felsőoktatási intézményekre jelentkezhettek. Erről bővebben itt tájékozódhattok.

Szakmai gyakorlat esetén nincs ilyen megkötés, bármely Erasmus+ programországbeli céghez, szervezethez pályázhattok gyakornoknak, ha az adott tevékenység illeszkedik a tanulmányaitokhoz.

Mennyi támogatást kaphattok?

A pályázatban elnyerhető ösztöndíj részképzés esetén – célországtól függően – 420, 470 vagy 520 euró havonta, szakmai gyakorlat esetén pedig havi 520, 570 vagy 620 euró. A szociálisan rászoruló hallgatók kiegészítő támogatást is igényelhetnek, ami tanulmányi mobilitásnál havi 200 euró, szakmai gyakorlatnál havi 100 euró kiegészítést jelent. Ha Erasmus+ partnerországba mentek tanulmányi mobilitás céljából, akkor havonta 700 euró ösztöndíjat kaphattok, ami mellé még utazási támogatás is jár.

Miből finanszírozhatjátok a kinti megélhetést?

Külföldi résztanulmányokra is igényelhettek diákhitel1-et, aminek a felső összeghatára havi 70 ezer forint, de ha Európai Gazdasági Térségen belül tanultok, akkor maximum 10 hónapra emelt összegű diákhitelt is igényelhettek, ami havi 140 ezer forintot jelent. Erről a diákhitelről itt olvashattok bővebben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.