Vannak kifejezetten horror tantárgyak, melyek hagyományosan „vízválasztóak” egy stúdium során. Ezek azok, amelyek úgymond „megszűrik”, „szelektálják” a hallgatókat, a „nem odavalókat kirostálják”. A lemorzsolódók magas aránya miatt ez a gyakorlat is erősen kétségbe vonható – miért van szükség arra, hogy a római jog az ELTE-n vagy a biokémia a SOTE-n ilyen szerepet töltsön be?

Legendásan ilyen vizsga a Műszakin a Jelek és rendszerek/Hálózatok és rendszerek. A helyzetet csak tovább nehezíti, ha a diák belefut egy kegyetlen oktatóba. Egy volt hallgató mesélte, hogy az egyik tanára, aki több karon is oktatott, valakit hétszer buktatott meg, és úgy hírlik, a fiatal miatta követett el öngyilkosságot is. Igaz, mondják azt is, hogy ezt a tanárt néhány diákja megverte.

A hvg.hu-nak mesélő egykori egyetemista szerint neki egyszerűen szerencséje volt. Őt 40 percig kérdezgette a tanár, míg valamire végül nem tudott válaszolni. Hiába tudta addig betéve a tételét, tíz perc vesszőfutás következett, folyamatos alázás, mire a tanár mégis megkönyörült: „Hagyjuk abba, mert nem lesz meg a kettes”.

Az is előfordul, hogy valakit egy tanár kipécéz, mert valamiért nem teszik neki, amit úgy szoktak elintézni, hogy biztos volt rá valami oka. Orsi jogi egyetemre járt: ott a tanár az egyik vizsgán a lány cipőjébe kötött bele. A „bűne” mindössze az volt, hogy a téli fagyban csizmában ment vizsgázni. „Ezután minden vizsga előtt be kellett mennem hozzá, hogy ellenőrizze, milyen cipőt vettem fel.” A tanár úgy adta meg neki a kettest (a jogi karon!), hogy aláírt egy szerződést, amiben vállalta, hogy a következő félévben pluszban megír néhány házi dolgozatot.

A hvg.hu oktatáskutatókat és pszichológusokat kérdezett arról, mi motiválhat a vizsgáztatás során egy hatalmával visszaélő tanárt.