Sérti az emberi méltóságot, az érintettek jóhírnevét, becsületét, de akár rágalmazást és becsületsértést is...
Sérti az emberi méltóságot, az érintettek jóhírnevét, becsületét, de akár rágalmazást és becsületsértést is megállapíthat a bíróság az ELTE bölcsészkari HÖK által készített hallgatói listák ügyében - közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amely állampolgári bejelentések alapján, valamint a sajtóból arról értesült, hogy az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat, világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján adatbázisba rendezve jellemezték őket.
"Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) értelmében a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, illetve az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat különleges adatnak minősül. A különleges adatok az Infotv. értelmében fokozottan védett személyes adatok, amelyek kezeléséhez törvényi felhatalmazás hiányában az érintettek írásbeli hozzájárulása szükséges" - olvasható a közleményben.
| Azonnali vizsgálat indult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az esetleges hallgatói listák ügyében. Az egyetem tájékoztatása szerint a rektor, miután kedden reggel a sajtóból értesült a hallgatói listákról, azonnal vizsgálóbizottságot hozott létre. A testületben a rektori vezetés vesz részt, és amint eredményre jutnak, rögtön tájékoztatják a nyilvánosságot. A vizsgálatról szóló cikkünket itt olvashatjátok el. |
Az üggyel kapcsolatos sajtóhírek szerint az ELTE BTK HÖK adatbázisához 150-200 hallgató fért hozzá, és bárki beleírhatott, aki bejárt a HÖK irodáiba. Az adatvédelmi hatóság szerint az ilyen listák harmadik személyek számára történő megismerhetővé tétele jogalap nélküli nyilvánosságra hozatalnak minősül, és súlyosan sérti a tisztességes és a célhoz kötött adatkezelés elvét, valamint az információs önrendelkezési jogról szóló törvényben meghatározott adatbiztonsági követelményeket is.
"Ez a tevékenység továbbá sérti az emberi méltóságot, az érintettek jóhírnevét, becsületét. A becsmérlő, szélsőséges véleményformálással, illetve valótlan tények állítása kapcsán leginkább az érintett jóhírneve csorbul. A Ptk. 78. §-a alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is, így az érintett a Ptk. 84. §-ban meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja a lista készítőivel szemben" - folytatja a hatóság.
A hatóság álláspontja szerint a kifogásolt jogsértés súlyára tekintettel a visszaélés személyes adattal vétsége törvényi tényállását is kimerítheti. A különleges személyes adatokkal való visszaélés ezen bűncselekmény minősített esete. "Felmerülhet továbbá a Btk. 179. §-ban meghatározott rágalmazás vétségének, illetve a Btk. 180. §-ba foglalt becsületsértés vétségének gyanúja is. Azt, hogy a fenti bűncselekmények valamelyike megvalósult-e, büntetőeljárás keretében a bíróság tisztázhatja, amennyiben az érintett feljelentést tesz" - írják.
