„Nem igaz, hogy most kevesebb jó mérnököt képeznek az egyetemek, mint húsz éve. Csak mellette képeznek egy csomó rosszat is” – mondta Pokorni Zoltán a Republikon Intézet szerda esti felsőoktatási fórumán. A fideszes oktatáspolitikus szerint a magyar felsőoktatás legkomolyabb problémáját továbbra is a tömegképzés és az egyetemi szektor felduzzadása jelenti, ezt a rendszert ugyanis közpénzből már nem sokáig lehet működtetni.

Szerinte az új felsőoktatási törvény koncepciója sem foglalkozik azzal, hogyan lehetne megakadályozni, hogy az egyetemek és főiskolák felesleges, használhatatlan diplomát adó képzéseket indítsanak. „Az akkreditációs bizottság azt ugyan vizsgálja, hogy egy főiskola meg tud-e felelni a zabhegyező szak elindításához szükséges előírásoknak, de azt már nem nézik, szükség van-e a zabhegyező képzésre” – tette hozzá.

Pokorni Zoltán kiemelte, ha az oktatás minősége alapján finanszíroznák a felsőoktatási intézményeket, legfeljebb néhány főiskola és hét-nyolc egyetem – az ELTE, a SOTE, a BME, a Corvinus, a debreceni, a szegedi és a pécsi, esetleg a miskolci – maradna talpon. Szerinte a vidéki kis főiskoláknak új feladatot kell találni, most ugyanis nagy bajban vannak. Az egyik megoldás az lenne, ha együttműködnének nagyobb intézményekkel, vagy a felnőttképzésben vállalnának nagyobb szerepet. A másik lehetséges út, hogy a főiskolák képzési monopóliumot kapnak: vízügyi szakembereket például csak Baján, karbantartó mérnököket pedig Dunaújvárosban képeznének.

Nincs magyar egyetem a legjobbak között

Az utóbbi években egyetlen magyar egyetem sem került a világ háromszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé, a rangsorokban egyedül a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerepel, ezek is csupán a 300-400. helyen – mondta Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki szerint az igazán komoly gondot az okozza, hogy a magyar intézmények elszigetelten működnek, nem vesznek részt nemzetközi kutatásokban, az elmúlt tizenöt évben pedig megnőtt a nemzetközi szakirodalomban nem idézett magyar tanulmányok aránya is. Tóth Csaba szerint nem a tömegképzéssel van baj. Az oktatók és a hallgatók aránya megfelel az OECD-országok átlagának, a hallgatói mobilitás azonban "féloldalas": míg az Erasmus-pályázatokkal viszonylag sokan kijutnak külföldre, a BA- és MA-programokra bonyolult a jelentkezés, és kevés az ösztöndíj.

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint a hallgatók szívesen tanulnának külföldön, de az eddigi tapasztalat az, hogy aki Erasmus-ösztöndíjjal kint tölt egy vagy két félévet, elcsúszik itthoni tanulmányaival, a magyar oktatók egy része ugyanis nem fogadja el a külföldi egyetemeken kapott érdemjegyeket. Setényi János oktatáskutató szerint éppen ezért kellene beindítani a nemzetközi, kétnyelvű képzéseket, először azonban ezek jogi hátterét kellene rendezni.

eduline