Nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alapképzésre, ne legyen szóbeli felvételi vizsga, a tervezetthez képest rövidüljön a tanárképzés ideje - ezeket is javasolják fideszes képviselők a felsőoktatási törvényjavaslathoz benyújtott indítványaikban. Az előterjesztéshez több mint háromszáz módosító javaslat érkezett csütörtök estig.

Nem kell a kötelező nyelvvizsga?

A fideszes Pichler Imre azt javasolja, hogy nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alap-, illetve osztatlan képzésre, míg az oktatási államtitkárság eredetileg azt kezdeményezte, hogy a 2016 szeptemberében induló első évfolyamoknál a nyelvvizsgát már felvételi követelményként írják elő. A képviselő szerint a nyelvvizsgát akkor lehet megkövetelni, ha a közoktatás képes a tanulókat a középfokú nyelvtudásra felkészíteni.

Eltörölné a fideszes képviselő a kötelező szóbeli felvételi vizsgát is, mondván, "rombolólag hat a középiskolai képzésre". A kormány javaslata ezzel szemben azt mondaná ki, hogy az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozzanak meg.

A nyelvvizsgával nem rendelkező diákokat érintő könnyítést javasol párttársa, Pósán László is. Szerinte az alapképzés végén sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják megszerezni a diplomát, és ezért nem tudnak elhelyezkedni. Ebből kiindulva javasolja: alapképzésben a diploma feltételeként ne írják elő a középfokú nyelvvizsgát, mivel a végzettséghez kötött munkakörök jelentős része nem igényel ilyen szintű nyelvtudást. E rendelkezést azonban csak addig tartaná hatályba, amíg a felsőoktatásba bekerülés feltételeként elő nem írják a nyelvvizsgát, amit említett módosító javaslatában Pichler Imre egyébként 2016-ig sem tart reális követelménynek.

Hoppál Péter azt a megkötést törölné a törvényjavaslatból, hogy a felvételizők csak öt helyre jelentkezhetnek. Mivel a diákok fizetnek a jelentkezésért, indokolatlan korlátozni azok számát - érvelt.

Költségtérítés, önköltség és állami ösztöndíj

Pósán László kimondaná, hogy a főiskolák nemcsak alap- és felsőoktatási szakképzést, hanem mester- és osztatlan képzést is folytathatnak. A politikus ezzel lehetőség nyitna a főiskolai pedagógusképzésre.

Sági István javaslata arra irányul, hogy az általános iskolai tanárképzés nyolc, valamint a középiskolai tanárképzés tíz féléves időtartama magában foglalja az iskolai gyakorlat teljesítését is. Az eredeti terv szerint a képzés után következne két félév iskolai gyakorlat, ami a politikus szerint aránytalanul hosszúra nyújtaná a képzést, és a pedagógus-életpálya gyakornoki időkeretével együtt "taszítóvá" tenné a tanári pályát.

Pósán László azt is javasolja, hogy az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges mellett a költségtérítéses képzés lehetőségét is nevesítse a törvény. Révész Máriusz pedig úgy pontosítana: a részösztöndíjjal támogatott hallgatók képzési költségének nem a felét, hanem legalább 50 százalékát téríti meg az állam.

Pósán László rögzítené, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságnak (MAB) ne 12, hanem 15 tagja legyen. Ötöt delegálhatna a tudományos akadémia, ötöt a rektori konferencia, hármat a kamarák, egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK), egyet a doktoranduszok szövetsége. A kormány eredeti javaslata szerint ezzel szemben a MAB hat tagját a szakminiszter jelölhette volna ki, az akadémiának viszont csak kettő, a rektori konferenciának három hely jutott volna, a HÖOK pedig nem küldhetett volna delegáltat. Indoklásában azt írta, szükségtelen hogy a MAB függetlenségét megszüntetve a miniszter delegálja a testületi tagok felét.

Pánczél Károly alapelvvé tenné, hogy a felsőoktatási előadások nyilvánosak, azaz ennek szabályozását nem bízná az intézményekre. Ő rögzítené azt is, hogy az egyetemi kollégiumok nem szervezhetnek előkészítőket, mondván, hogy a fizetős előkészítő tanfolyam intézményesített korrupció, ha a szervezőnek beleszólása van a felvételi pontszámok meghatározásába.

Pichler Imre szerint indokolatlan az eredeti javaslatnak az a része, amely kizárja, hogy politikai ifjúsági szervezetek tevékenykedjenek az egyetemek területén. Ezért a felsőoktatási intézményeknek csak tartós időtartamra tiltaná meg, hogy helyiséget biztosítsanak pártoknak.

Révész Máriusz azt javasolja, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) működését az Andrássy Gyula németnyelvű egyeteméhez hasonlóan szabályozzák. Szerinte a kormány javaslata indokolatlanul diszkriminál, ráadásul a két intézmény közül a CEU-t sújtja, amely egy nemzetközi rangsorban a magyarországiak közül egyedüli egyetemként van a legjobb négyszáz között.

Balog Zoltán azt tenné lehetővé, hogy a hátrányos helyzetű, roma származású hallgatóknak hátránykiegyenlítő programok, szakkollégiumok jöjjenek létre a felsőoktatásban, amelyeket egyházi fenntartók is működtethetnek.

Kucsák László arra tesz javaslatot, hogy a rendelkezésre álló képzési idő ne lehessen rövidebb a szak képzési idejét legalább négy félévvel meghaladó időszaknál. Cseresnyés Péter úgy véli, nem indokolt a Felsőoktatási és Tudományos Tanács helyett létrehozni a Felsőoktatási Tervezési Testületet, szerinte ugyanis a jelenlegi és az új testület feladatköre lényegében azonos.

A kereszténydemokrata Bús Balázs azt javasolja: ne legyen az egyetemi minősítés feltétele, hogy két doktori iskolát működtessen az intézmény. Frakciótársa, Kalmár Ferenc azt indítványozza, hogy 2013. június 30-án szűnjenek meg a hatályos felsőoktatási törvény alapján második alkalommal meghosszabbított vagy a 65. életévet meghaladóan adott vezetői megbízások. A fideszes Cseresnyés Péter viszont már 2012. szeptember 1-jén megszüntetné ezeket.