Az új felsőoktatási törvény vitaanyagát a korábbi ígéretek szerint november 2-án ismertették volna a hallgatókkal és az intézményekkel, a szövegre azonban csak szerda délután bólintott rá a nemzeti erőforrás miniszter, a tervezet azonban azóta sem került fel a tárca honlapjára. A "Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen" nevű Facebook csoport azonban betartotta ígéretét, és a közösségi oldalon nyilvánosságra hozta a jogszabály vitairatának munkapéldányát - amelyet így bárki letölthet és elolvashat.

Átalakítják a pedagógusképzést, módosítanak a BA-szakokon

Ami már most biztos: változtatnak a pedagógusképzésen, és lehetőséget adnak az egyetemeknek és főiskoláknak arra, hogy visszatérjenek az osztatlan, ötéves képzéshez. „Átgondolatlanul és kapkodva vezették be Magyarországon a bolognai rendszert, ezért jelenleg azokkal a szakokkal van a legkevesebb probléma, amelyek most is ötévesek. Ezért a különböző képzési területek szakembereire, az intézményi vezetőkre bízzuk majd, hogy egy-egy szakon továbbra is a 3+2-es rendszerben tanítanak majd, vagy visszatérnek az ötéves modellhez” – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.

Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint a tanári szakok szintén ötévesek lennének – a hallgatóknak az ötödik év után egyéves iskolai gyakorlaton kellene részt venniük, előtte pedig egyenlő arányban tanulnának módszertant és elméletet.

Nehezebb lesz bekerülni egyetemre, főiskolára

Legalább két emelt szintű érettségi kell majd a felvételihez – a végzősöknek enélkül esélyük sem lesz bejutni egyetemre vagy főiskolára. „Az egyik tantárgy a jelentkezési lapon megjelölt szakhoz kapcsolódik majd, a másik azonban szabadon választható lesz. Az érettségi rendszer egésze változni fog, így aki ezt a követelményt nem tudja teljesíteni, az még nem készült fel a felsőoktatás elvárásainak teljesítésére” – fogalmazott Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.

Nem ez lesz az egyetlen változás a felvételi rendszerben: korlátozni fogják a jelentkezési lapon megjelölhető szakok számát, az egyetemek és a főiskolák egy része pedig ismét tarthat majd szóbeli felvételit és alkalmassági vizsgát.

Változik a finanszírozás, csökken a hallgatói önkormányzat szerepe

Az oktatási államtitkárság összefoglalója szerint a hallgatói önkormányzatok szerepe is csökken majd – az intézményi szenátusban a korábbi húsz-huszonöt százalékos helyett ezentúl csak tizenöt százalékos képviseletük lesz, vagyis az intézményi HÖK kevésbé tudja majd befolyásolni a hallgatókat érintő döntéseket.

Hoffmann Rózsa elmondta: növelnék az állami szerepvállalást a felsőoktatásban, és bár az intézmények működését racionalizálnák, autonómiájukat nem sértenék. Emellett egyértelmű különbséget tennének főiskolák és egyetemek között, méghozzá minőségi szempontból – ám arról, hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre még nem beszéltek. Sajtóhírek szerint az intézményeknek különböző előírásoknak kell majd megfelelniük, így például a tárca meghatározná a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számának alsó határát, valamint a doktori iskolák számát.

Jövő szeptemberben léphet hatályba az új törvény

Az ötvenhét oldalas tervezetről – az oktatásai államtitkárság vezetőinek ígérete szerint – a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni fognak, december 10-ig várják a módosító javaslatokat.

A tervezet a kormány elé januárban, a parlament elé pedig áprilisban kerül majd, a végleges változat május végére készülhet el – vagyis az új felsőoktatási törvény szabályait jövő szeptembertől kell majd betartaniuk a hallgatóknak, az egyetemeknek és a főiskoláknak. Kivétel a felvételi rendszer: valószínűleg az idén kilencedikes-tizedikes diákoknak kell először számolniuk a kötelező emelt szintű érettségivel, az alkalmassági vizsgával és a szóbeli felvételivel.

Már 35 ezren tiltakoznak a Facebookon az új felsőoktatási törvény ellen

Időközben harmincötezerre emelkedett a „Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen” nevű Facebook-csoport támogatóinak száma. „Figyelmeztetnénk a döntéshozókat, hogy konzultációt ígértek. A napokban megszereztük a munkaanyagot - ami a sajtóhoz is eljutott az elmúlt hetekben. Ha nem lesz publikus ma a tervezet, bemutatjuk az eddigi koncepciót. Nem fogtok örülni” – ez az egyik legfrissebb bejegyzés a felsőoktatási törvény „egyoldalú módosítása” ellen tiltakozó csoport Facebook-oldalán.

Az oldalon közzétett bejegyzések szerint a csoportnak több mint 19 ezer budapesti támogatója van, de a vidéki egyetemvárosokból – többek között Miskolcról, Debrecenből, Szegedről és Győrből – is több ezren csatlakoztak a tiltakozókhoz.

A Facebook-csoportot október 22-én hozták létre, az oldalon a következő információk olvashatók: "A Fidesz és az ókonzervatív KDNP meg akarja szüntetni a hallgatók beleszólását saját ügyeikbe. Megszűnne a hallgatók érdemi beleszólása a tanulmányi és vizsgaszabályzatba. Sőt az ösztöndíjakat eldöntő térítési és juttatási szabályzat kérdéseit is. Ez ellen tiltakozunk! Ezt a hallgatóknak még a Kádár rendszer alatt sikerült kivívni. Ha a Fidesz ezt megszünteti, azzal több mint húsz évet megy vissza az időben! Ne írják elő kötelezően azt se, hogy egyetemek a hallgatóknak mindössze kétszer adnának lehetőséget egy tantárgy felvételére, és mindegyik esetben csak 2-2 alkalommal vizsgázhatnának."


Szabó Fruzsina

eduline