A 2015. évi keresztféléves eljárás során 5877-en nyújtották be jelentkezésüket valamely felsőoktatási intézménybe; 4665-en nyertek felvételt, így a bejutási arány 79,4 százalék lett. A ponthatárokról itt olvashattok.

A keresztféléves eljárások során zömmel mesterképzéseket hirdettek meg, ezekben a felvételi eljárásokban így a mesterképzések jelentkezői vannak jelen a legnagyobb arányban. Nem volt ez másként az idén sem, a jelentkezők 85 százaléka első helyes jelentkezése szerint mesterképzésre kívánt bejutni, míg a felvettek körében végül összességében 87 százalékot tettek ki a mesterszintre bejutottak.

Mesterképzési szinten a legtöbb hallgató a vezetés és szervezés, a gépészmérnöki, valamint a tanári mesterszakokra került be. A legtöbb jelentkezőt felvett 10 mesterszak között 6 gazdaságtudományok, 2 műszaki és 1-1 informatika, illetve pedagógusképzés képzési területhez tartozó szak található.

Alapképzésben ugyancsak a gazdaságtudományi szakok voltak a legjelentősebbek, a legtöbb hallgató ezek közül is a gazdálkodási és menedzsment szakra került be.

Az osztatlan képzésre bekerültek valamennyien jogász szakon kezdhetnek majd, míg felsőoktatási szakképzésben a kommunikáció és média (kommunikáció) szak végzett a felvettek száma szerinti lista élén. 

1 vezetés és szervezés
2 gépészmérnöki
3 tanári
4 pénzügy
5 villamosmérnöki
6 marketing
7 vállalkozásfejlesztés
8 logisztikai menedzsment
9 mérnökinformatikus
10 számvitel

Nappalira jelentkeztek legtöbben

A felvettek legtöbbje (63 százaléka) nappali munkarenden kezdheti majd meg tanulmányait, a levelező képzésre felvettek aránya körülbelül egyharmados; esti és távoktatás munkarendek is indultak, az ezekre felvettek együttes aránya meghaladja a 4 százalékot, ami magasabb, mint az általános eljárásokban jellemző arány.

A felvetteket képzési szintek és munkarendek szerint együttesen vizsgálva azt láthatjuk, hogy a nappali munkarend egyedül a mesterképzések esetében dominált; a mesterképzésekre felvettek 68,1 százaléka kezdhet nappali, 31,4 százalékuk pedig levelező munkarenden. Az alapképzésekre felvett mintegy 440 hallgató közül ugyanakkor a legtöbben távoktatásban, illetve levelező képzésben kezdhetik majd meg tanulmányaikat. Osztatlan képzési szinten csak levelező munkarendű képzések indulnak, de a levelező képzés dominál a most induló felsőoktatási szakképzések körében is.

A felvett hallgatók 83,5 százaléka állami ösztöndíjas képzésre került be, ez az arány valamivel alacsonyabb az általános felvételi eljárások során mérhetőnél. Alapképzésben, felsőoktatási szakképzésben, valamint osztatlan képzésben csak önköltséges képzések indulnak most, mesterképzésben ellenben a felvett hallgatók 96 százaléka ösztöndíjasként kezdheti meg tanulmányait.