Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Így változnak a felvételi pontszámítás szabályai 2015-ben

10

Elstartolt a 2015-ös felvételi, február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló egyetemi és főiskolai képzésekre. Összegyűjtöttük a legfontosabb pontszámítási szabályokat.

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, összesen 500 pontot szerezhettek. 200-200 pontot gyűjthettek a tanulmányi és az érettségi eredményekkel, 100 pontot pedig többletpontokként. A felvételi pontszám többféleképpen állhat össze, és minden esetben azzal a módszerrel számolják ki, amellyel a legjobban jártok.

A tanulmányi és érettségi pontok összege helyett az alap- és osztatlan szakokon az érettségi pontokat, a felsőoktatási szakképzéseken pedig az érettségi és a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A 2015-ös felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

hirdetés
hirdetés

Magasabb lesz a minimumponthatár

A 2015-ös általános felvételin tovább emelkedik a minimumponthatár: az alap- és osztatlan képzéseken legalább 280 pontot, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell szereznetek. Aki nem éri el a minimumponthatárt, nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. Az új duális képzésekről szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Forrás: Túry Gergely

Negyvenegy (a korábbi 16 mellett további 25) szakon előzetes ponthatárt húztak: a teljes listát itt találjátok. Fontos, hogy ezek csak minimumponthatárok, vagyis emelkedhetnek, ha a jelentkezőknek magasabb a pontszáma. Hogy érdemes taktikázni, hogy ne járjatok úgy, ahogy a 2014-ben felvételizők? Erről itt olvashattok.

Tanulmányi pontok

A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatokból számolják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy, legalább két évig tanult (vagy két, legalább egy évig tanult) természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.

A tanulmányi pontok másik felét az érettségi eredményéből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik.

Érettségi pontok

Az érettségin elért eredményért is maximum 200 pontot kaphattok, a pontszámot a képzési területen kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a két legjobb eredményt veszik alapul.

Február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló képzésekre
Február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló képzésekre
Forrás: Shutterstock

Többletpontok

Emelt szintű érettségi

Az emelt szintű érettségiért összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, a tárgy a kiválasztott szakon kötelező vagy választható, és a tárgyból szerzett emelt szintű érettségi alapján számolják az érettségi pontokat. Mely szakokon kötelező egy vagy két emelt szintű érettségi? A teljes listát itt találjátok.

Nyelvvizsga

Nyelvvizsgáért maximum 40 többletpontot kaphattok: 28 pont jár a középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért, 40 pedig a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.

Fontos: ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyik - a számotokra kedvezőbb - jogcímen kaphattok többletpontot (ez az emelt szintű érettségi, amely még a felsőfokú nyelvvizsgánál is több pontot ér).

OKTV

Ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) 1-10. helyezést értetek el, 100 többletpontot, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpontot kaphattok.

Ugyanennyi pont jár, ha a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) értek el helyezést. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpontot kaphattok. Ezeken a versenyeken (OKTV, SZÉTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, és csak akkor, ha az kötelező vagy választható az adott képzési területen.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30 többletpontot kaphattok.

30 többletpont jár az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, ha a szakiránynak megfelelően tanultok tovább, és a szakmai vizsga egésze alól felmentést kaptatok.

Sportteljesítmény

A világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 30, az országos bajnokságon (a felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztályban) elért 1-3. helyért pedig 15 pluszpontot kaphattok. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett 1-6. helyezés 500 pontot ér (de csak akkor, ha egyébként is elérnétek a minimumponthatárt) - a versenyeken való részvételért 50 többletpontot kaphattok.

Korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, illetve az Ifjúsági Olimpián elért 1-3. helyezésért 20 pont jár. A Diákolimpia országos döntőiben érmet szerző jelentkezők 10 pluszpontot kaphatnak.

Az olimpiai, siketlimpiai, paralimpiai, illetve sakkolimpiai helyezésen és részvételen kívül sportteljesítményért csak akkor jár többletpont, ha azt a jelentkezést megelőző nyolc éven belül szereztétek.

Szakképesítés

Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak – a listát felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg. Fontos: azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, szakképesítésért nem adnak többletpontot.

Ha felsőoktatási szakképzésben szereztetek oklevelet, jeles záróvizsga esetén 30 többletpontot, jó záróvizsga esetén 20, közepes záróvizsga esetén pedig 10 többletpontot kaphattok akkor, ha az úgynevezett besorolási alapszakon vagy osztatlan szakon tanultok tovább. Az egyes felsőoktatási szakképzések besorolási szakjait itt nézhetitek meg.

Hátrányos helyzet

Hátrányos helyzetért 40 többletpont jár a 25. életévüket még be nem töltött jelentkezőknek, kivéve, ha az adott szakon gyakorlati vizsga alapján számítják a pontszámot. 40 többletpont jár a fogyatékossággal élő hallgatóknak és gyermekgondozásért is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

(x)

A nyelvvizsga, ahol nem változnak a követelmények

Ősszel több nyelvvizsgarendszer is a hazai és a nemzetközi elvárásokhoz igazította feladatait. Létezik azonban olyan nyelvvizsga…  Tovább »

Hozzászólások (10) , melyek közül a legfrissebbek:

diák13

Két kérdésem lenne:
Elvált szülők miatt, hátrányos helyzetűnek számítok? Kaphatok ezért plusz pontot? Ha igen, mivel kell ezt igazolnom?

2012-ben Váltó Országos Bajnokságon 2. helyezést értem el junior korosztályban, egy 4 fős csapattal. Ezért jár a plusz 15 pont, mint országos versenyen elért helyezés?

NMTHB

Azzal kapcsolatban szeretnék kérdezni, hogy 2013-ban megszereztem BA turizmus vendáglátás szakos diplomám,most azonban szeretnék jelentkezni levelező tagozaton pénzügy számvitel szakra, ugyanazon főiskolán. Ha jól tudom egy ilyen végzettsége megléte után másképp történik a pontszámítás. Amennyiben ez igaz, jó minősítésű BA diplomával hány pontról indulok? Ilyen esetben hogyan történik a pontok számítása? mit vesznek még hozzá?
Üzleti középfokú nyelvvizsgáért mennyi többletpont adható?

piki01

"Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot." Azt szeretném megkérdezni, hogy ha valakinek diszgráfiája van, a fentiek vonatkoznak-e rá ill. mi a beszámítás módja?

Pálffy Zoltán

Két megjegyzésem lenne:

1., Három évvel volt ez hatályos: "egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy ennek hiányában nemzetiségi nyelv és irodalom)". Ebben az évben hatályos a következő: "legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom )" /423/2012-es Kormányrendelet 16.§ (1) a)/. Nem mindegy, hogy a nemzetiségis iskolában végzők helyes tájékoztatást kapnak-e Önöktől.

2. 2014. szeptember 1-től a felsőoktatási felvételi eljárás tekintetében is megváltozott a hátrányos helyzetű diák fogalma. A felsőoktatásról szóló 2011-es CCIV. törvény 108. § 10-es pontja értelmében azok a hátrányos helyzetűek, akik a 1997-es XXXI-es törvény szerint hátrányos helyzetűek. Ebben a törvényben pedig jelentősen szigorították a hátrányos helyzet fogalmát (67/A.§.). Azaz a hátrányos helyzethez NEM elegendő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság. Ez egy nagyon fontos változás és a többletpontnak egy jelentős szűkítése is. Amit Önök leírtak az 2014. július 23-ig volt hatályos.

Nagyon kérem Önöket, hogy valóban helytálló információkat közöljenek információs honlapjukon, ellenkező esetben az információ inkább csak félreinformálja az érdeklődőket.

Köszönöm szépen:

re7roKa

A sportteljesítményekért adható többletpontokról szeretnék kérdezni. Lábtoll-labda sportágban elért diákolimpiai első helyezésért jár-e a többletpont?

Kiss Julianna

"Kedves" Eduline! Javítsák ki sürgősen ezt a szörnyű hibát!

Kiss Julianna

Köszönöm a figyelmeztetését Erdősi Dániel. Én is megnéztem a rendeletet. Az Ön megjegyzését a 15.§ is megerősíti:15. § (1) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a (6) bekezdésben foglaltak kivételével a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani:
a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy
b) az érettségi pontok kétszerezésével,
mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

Erdosi Daniel

A fentiek az alapképzésre, osztatlan képzésre vonatkoznak, felsőoktatási szakképzés 240 pontos pontszámítása az maradt a régi, oda érvényes a cikk

Erdosi Daniel

"A 2015-ös általános felvételin tovább emelkedik a minimumponthatár: az alap- és osztatlan képzéseken legalább 280 pontot, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell szereznetek, az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül."

A fentiek már nem aktuálisak, helyette a 423/2012-es kormányrendeletben már ez áll:

23. § (1) Alapképzésre, osztatlan képzésre - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az a jelentkező vehető fel, akinek a 19. §, 20. § és a 21. § (1) bekezdés j) pontja szerint járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri vagy meghaladja a 280 pontot.

Tehát az
- emelt érettségi +50 pont
mellé még hozzá lehet adni a
- komplex nyelvvizsgára jára +28 vagy +40 pontot
- az 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emeltszintű (54-es szakmaszámú) szakképesítésért vagy emeltszintű (55-ös szakmaszámú) szakképesítés-ráépülésért a 4. melléklet szerinti szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 többletpontot
és így kell meglenni a minimum ponthatárnak

Új hozzászólás



hirdetés

Idén érettségizel?

Iratkozz fel ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI HÍRLEVELÜNKRE!

Iratkozz fel e-mail címeddel

vagy

Csatlakozz Facebookkal:

Szeretnék az eduline.hu-tól kereskedelmi célú tájékoztatókat kapni.

Már feliratkoztam »
Bezárás

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X