A passzív hallgatók számára is lehetővé kell tenni, hogy iskolaszövetkezeten keresztül munkát vállalhassanak, ez munkaerő-piaci és költségvetési szempontból is számos előnnyel járna - mondta a kilenc iskolaszövetkezetet tömörítő DiákÉSZ elnöke, Fiák István.
Fiák István kiemelte: idei céljaik között az egyik legfontosabb, hogy a jogviszonyukat szüneteltető, passzív státuszú hallgatókat is bevonják a szövetkezeten keresztüli munkavállalásba. Jelenleg egy "rossz jogszabályi megfogalmazás miatt" ez nem lehetséges, de egyszerű törvénymódosítással lehetne orvosolni.
Az elnök rámutatott: az aktív és passzív hallgatók közötti különbségtétel azért indokolatlan, mert a passzívak után is ugyanaz a társadalombiztosítási ellátás és fedezet áll rendelkezésére a költségvetésnek és az egészségpénztárnak, mint az aktív státuszú hallgatóknál, vagyis nincs fedezetkiesés akkor, ha a passzív hallgatók dolgoznak.
Amíg a hallgató nem szünteti meg, csak szünetelteti hallgatói jogviszonyát, addig teljesen indokolatlan különbséget tenni aktív és passzív hallgatók között, főként azért, mert egy, a DiákÉSZ által készíttetett felmérésből is kiderült: a passzív hallgatók 75-80 százaléka pénzhiány miatt szünetelteti tanulmányait - magyarázta.
Fiák István kiemelte: az, hogy Magyarországon alacsonyabb a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája, mint az Európai Unió egyes déli tagállamaiban, annak is köszönhető, hogy mintegy 130 ezer diák az iskolaszövetkezeteken keresztül, rugalmasan tud dolgozni. Tovább csökkentené a fiatalok munkanélküliségét, ha a több mint 20 ezer passzív hallgató is dolgozhatna ilyen formában - vélekedett.
Jelezte: iskolaszövetkezeteik visszajelzése alapján, ha ez a mintegy 20 ezer hallgató dolgozhatna, azonnal munkába is tudnának állni, mert van kereslet a munkájukra. Fiák István hozzáfűzte: a passzív hallgatók bevonásával nemcsak az iskolaszövetkezetek bevétele nőne, hanem a költségvetésbe is több áfa- és szja-bevétel folyna be.
A DiákÉSZ azt is szeretné elérni 2015-ben, hogy az építőiparhoz hasonlóan saját területükön is vezessék be a minimális szolgáltatási díjat. Erre már ki is dolgoztak egy képletet, amelyet átadtak a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és egy önálló, ezzel kapcsolatos jogszabály-javaslatot is elkészítettek. Fiák István szerint a minimális szolgáltatási díj bevezetésével kiszűrhetőek lennének az illegálisan működő iskolaszövetkezetek, és biztosítható lenne, hogy a diákok - az eddigi sok rossz tapasztalattal ellentétben - biztosan megkaphassák a minimálbért.
Az elnök hozzátette: a jogszabályi környezetet az élethez kellene igazítani, mert az iskolaszövetkezeteket a jelenlegi szabályozás a középfokú oktatáshoz kapcsolódó szektornak ismeri el, holott a rajtuk keresztül dolgozó fiatalok 70 százaléka felsőoktatási intézmény hallgatója.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
