szerző:
eduline/mti

Azt hihetnénk, hogy szörnyű éven vagyunk túl, de a tudományt nem befolyásolja a közhangulat alakulása, bámulatos elérőlépést tett az emberiség.

©

A Magyar Távirati Iroda idei archívuából válogatta össze a legnagyobb tudományos eredményeket:

Csillagászat és űrkutatás

  • Január - Nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport az eddigi legnagyobb naprendszert fedezte fel. A bolygó (egy hatalmas gázóriás) és csillaga közötti távolság hétezerszerese a Föld-Nap távolságnak, a keringési idő pedig csaknem egymillió év.
  • Február - Magyar kutatók fényt derítettek a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának néhány titkára. A 345 kilométer átmérőjű Nereida nem teljesen gömbszerű, felszínét mély kráterek tagolják, a sok üreget és törmeléket tartalmazó égitestet saját gravitációja tartja egyben.
  • Március - A Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójaként azonosították a 2007 OR10 jelű égitestet magyar csillagászok. Méréseik alapján az égitest átmérője 1535 kilométer, ami mintegy 250 kilométerrel több az eddig gondoltnál.
  • Június - Amerikai csillagászok először találtak az űrben komplex szerves molekulát. A propilén-oxid szerkezete éppúgy aszimmetrikus, mint a földi életben kulcsszerepet játszó molekuláké. (Az aszimmetrikus molekulák úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a jobb kéz a bal kézhez: hasonlóak, de nem ugyanolyanok. A jelenséget kiralitásnak - görög kheir "kéz" - nevezik.) A felfedezés a kiralitás kozmikus eredetét támasztja alá.
  • Augusztus - A Földhöz hasonló bolygót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri vörös törpéje körül. A tudósok szerint a Proxima b nevű exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó) olyan távolságra kering napjától, hogy felszínén folyékony halmazállapotú víz is előfordulhat. Szintén ebben a hónapbn a Tejútrendszer "sötét rokonát" fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport. A Bereniké haja (Coma Berenices) csillagképben lévő Dragonfly 44 nevű galaxisban alig található csillag, szinte teljes egészében sötét anyagból áll. (A sötét anyag csak nehézségi ereje által észlelhető.)
  • Szeptember - Befejezte küldetését az Európai Űrügynökség 2004-ben felbocsátott Rosetta űrszondája, amely a 67/P Csurjumov/Geraszimenko égitestet tanulmányozta. A Rosetta műszerei májusban az élethez szükséges aminosavat és foszfort találtak az üstököst körülölelő párafelhőben.
  • November - Az univerzum eddig mért leggömbölyűbb természetes égitestét fedezték fel a göttingeni Max Planck naprendszerkutató intézet munkatársai. A Földtől több mint ötezer fényévre található Kepler 11145123 lassan forgó csillagot.
  • December - A NASA Szaturnusz körül keringő űrszondája, a Cassini megérkezett a bolygó külső gyűrűihez, hogy - küldetése befejezése előtt - öt hónapon át tanulmányozza e képződményeket.

Matematika, fizika és kémia

  • Január - Amerikai matematikusok kiszámították a világ jelenleg ismert legnagyobb prímszámát (2 a 74 millió 207 ezer 281-ik hatványon mínusz egy), amely több mint 22 millió számjegyből áll.
  • Február - Egy nemzetközi tudóscsoport két fekete lyuk összeolvadását mérve közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által száz éve megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. (A felfedezést még 2015 szeptemberében tették, de most jelentették be.) A LIGO (lézer interferométeres gravitációs hullám-vizsgáló obszervatórium) Tudományos Együttműködésben - más magyar tudósok mellett - az Eötvös Gravity Research Group munkatársai is részt vettek. A LIGO által megfigyelt összeolvadás az eddig észlelt legnagyobb energiájú folyamat a természetben. Júniusban bejelentették, hogy 2015 karácsonyán másodjára is gravitációs hullámokat észleltek a Nap tömegének sokszorosát kitevő két fekete lyuk összeolvadásakor.
  • Április - Egy svájci kutatócsoport az eddigi legkisebb és legstabilabb mágnest alkotta meg, amely egyelőre csak mínusz 233 Celsius-fokon működik. Az egyetlen holmium-atomból álló mágnest egy leheletvékony magnézium-oxid filmre helyezték.
  • Május - Az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársai a nagyenergiás atommagátmenetekben keletkező elektron-pozitron párokat elektron-pozitron spektrométerrel vizsgálva jelenlegi ismereteink alapján értelmezhetetlen eltérést tapasztaltak. Méréseik összhangban vannak viszont egy új, semleges részecske feltételezésével, melynek tulajdonságai egyeznek a sötét fotonéval. Tudóstársaik azonban azt gyanítják, hogy a magyar fizikusoknak nem a sötét fotont sikerült kimutatniuk, hanem egy új erőt - a gravitáció, az elektromágneses kölcsönhatás, az erős és a gyenge magerő mellett - a természet ötödik alapvető kölcsönhatását.
  • Június - A kémikusok nemzetközi szervezete (IUPAC) elnevezte a periódusos rendszer négy új elemét. A 113-as, 115-ös, 117-es elem földrajzi nevet kapott - Moszkva, Japán és Tennesse állam után -, a 118. elemet pedig Jurij Oganesszján orosz fizikusról nevezték el.
  • Július - Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Gömböc feltalálói (az általuk megalkotott egynemű testnek egy stabil és egy instabil egyensúlyi pontja van, és mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza) arról számoltak be, hogy a jellegzetes forma az élővilágban is előfordul, a természetben is megjelenik: a sziklák, kavicsok, homokszemek alakja kopásukkal párhuzamosan a Gömböcéhez közelít.