Mohamednek, az iszlám vallás fő prófétájának életútja legalább olyan kalandos volt, mint a párkapcsolatai.
Az első, Mohamed életéről szóló írások csak másfél évszázaddal a próféta halála után jelentek meg; ezek főleg korabeli elbeszélésekre alapulnak, és nem tudni, hogy mennyire hitelesek. De abban minden forrás egyetért, hogy Mohamednek sok felesége és ágyasa volt.
A próféta rengeteg érdekházasságot kötött, hogy a politikai és vallási céljait elérje. Hiába engedélyezett az igazhitűeknek csak négy feleséget, neki összesen 14 volt. Amikor például 628-ban megindította a medinai hadsereget Mekka ellen, egy tízéves fegyverszünetért cserébe feleségül vette az ellenzék vezetőjének lányát – írta az Index.
Mohamed Medinában ismerkedett meg a zsidókkal és szokásaikkal is. A zsidó nőkkel viszont több kapcsolata és házassága is zátonyra futott. Az Elsanba nevű zsidó nővel azért nem házasodott össze, mert a nő kétségbe vonta Mohamed prófétaságát, azért, mert Mohamed fia meghalt és a nő azzal érvelt, ha próféta lett volna, Isten nem vette volna el a fiát.
Elsat férfi családtagjait Mohamed végeztette ki, mert fellázadtak ellene. Elsat nem volt hajlandó örök hűséget esküdni Mohamednek – már, hogy Mohamed halála után se mehetne máshoz -, ezért a próféta elvált tőle.
Rájchanát egyes források Mohamed ágyasaként említik, mások azt írják, még gyereket is szült neki, de az ő sorsáról nem maradtak fenn feljegyzések. Viszont Rájchana nem lett Mohamed felesége: visszautasította a próféta ajánlatát, hogy vegye fel az iszlám vallást, és inkább úgy döntött, hogy rabszolga marad.
Rabszolga volt a Nadir törzsből származó Cáfija is; 17 évesen került a prófétához. Elsathoz hasonlóan Mohamed az ő családtagjait is kivégeztette, mert a Quarayza törzset támogatták az ellene folytatott harcokban. Cáfijának tehát minden oka megvolt arra, hogy gyűlölje Mohamedet. Egyes források szerint Mohamed addig könyörgött a lánynak, amíg meg nem bocsátott neki, sőt a kedvéért még az iszlám hitre is áttért. Mohamed nagyon szerette a lányt: még az egyik feleségét is megbüntette, amikor a kérése ellenére nem segített neki.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
