5 nő, akik nélkül nem lenne ma informatika

Bár az informatika területét inkább a férfiaknak tulajdonítják, a világ első számítógépes programját mégis egy nő hozta létre. És a női nem számos képviselője alkotott még maradandót e területen.

A világ első száímtógépes programját egy nő készítette

Ada Lovelace, bár egy férfi munkájának köszönhetően, 100 évvel a számítástechnika "elindulása" előt, már kifejlesztette egy valószínűleg programozható algoritmust. Egy szép napon találkozott Charles Babbage matematikussal, aki épp egy hajózási és csillagászati táblázatokban nagy segítséget nyújtó számítógépet próbált kifejleszteni, de sehogy sem sikerült neki. Ada napjait ezek után a gép folyamatos vizsgálata és számolgások tették ki. Meg is alkototta a világ első algoritmusát, aminek a segítségével egy a gépezet egyetlen parancs megadása után utasításokat hajtott volna végre. Azonban a gépet, így az algoritmust is csak elméleti síkon dolgozták ki, sose derül ki tehát, hogy tényleg működött volna-e a találmány.

hirdetés
hirdetés

 

Forrás: © Paramount Pictures

Aki miatt nem 1947-ig tartott a második világháború

Joan Clarke volt az a nő, aki megfejtette a németek "feltörhetetlen" elektromágneses gépének máködését. A kód feltörésével a jelen becslések szerint nagyjából két évvel rövidítette meg a második világháborút és ezzel akár 21 millió ember életét is memgentette (köszönjük neki). Egyébként au Enigma kódfejtő csapatának - ahol Joan is dolgozott - 80%-a nő volt. Tudtak valamit...

Aki miatt ma e-mailokat küldünk

Erna Schneider Hoover a Bell Laboratories számítástechnikával foglalkozó részlegénél volt kutatónő. A központban azonban akadozott a vezetékes telefonok kapcsolórendszere a nagy forgalom miatt. Erna az SPC (stored program control) megalkotásával képes volt a nagyszámú beérkező hívás kezelésére és irányítására. Az általa feltaláld módszert a mai telefontársaságok is alkalmazzák és az a jelenlegi e-mail forgalmunk alapja is.

Bámulatos Grace története

A nők azért lesznek rendkívül jó programozók, mert van kitartásuk, és mindig a dolgok végére járnak.

- így fogalmazott Grace Mary Hopper, aki miután ledoktorált a Yale-n matematikából, eltöltött 43 évet a haditengerészetnél. 

Nevéhez fűződik az első gépi kódra fordító compiler program. Miután kitört a világháború, a Harvard Egyetemen kezdett dolgozni és olyan programokat fejlesztett, amelyek lehetővé tették más kutatóknak is, hoogy önállóan tudjanak a kor számítógépeivel dolgozni. Miután 1966-ban nyugdíjba ment, kevesebb mint fél év után a haditengerészet vezetői visszahívták , mert nem tudták nélkülözni a munkáját.

Forrás: NASa / Simon Phillipson

És így szálltunk le a Holdra

A NASA-nál dolgozó Margaret Hamilton eredetileg matematikus volt, de programozni is meg kellett tanulnia, ugyan is a Manhattan terv ideje alatt már elvárták, hogy a programozással a nők foglalkozzanak .(Ez egyébként egészen a 80'-as évekig működött így, mikoris egyre több férfi kezdett el megjelenni a pályán és dominanciájukat egészen a mai napig kiterjesztették. ) Margaret a Holdraszállás programjának navigációs vezető szoftvermérnöke volt az Apollo Project keretében.

hirdetés

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X