Egyre több az iskolaőri intézkedés, de a problémák gyökere mélyebben van

A mostani tanév első hónapjaiban 144 alkalommal kellett intézkedniük az iskolaőröknek Magyarországon, leggyakrabban garázdaság, kábítószer-birtoklás és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság adataiból.

A tavaly szeptember 1-je és idén január 11-e közötti időszakban összesen 144 esetben avatkoztak közbe az iskolaőrök az oktatási intézményekben – közölte a Népszava érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A rendőrség tájékoztatása szerint az intézkedésekre jellemzően garázdaság, kábítószer birtoklása, valamint közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt került sor.

Az ORFK közlése alapján a szabálysértési eljárások többségét olyan esetekben indították, amikor a tanulók szúró- vagy vágóeszközt vittek magukkal az iskolába, de pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértések is előfordultak. A vizsgált időszakban 18 alkalommal kellett testi kényszert alkalmazni, míg bilincs és rendőrbot használatára egy-egy esetben került sor.

Az elmúlt években nemcsak a diákokkal szembeni fellépések, hanem az iskolaőröket érő atrocitások is a figyelem középpontjába kerültek. Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Miskolci Törvényszék tavaly novemberben közölte: egy felső tagozatos tanulót 1 év 6 hónap próbaidőre ítéltek pártfogói felügyelet mellett, miután még 2024 júniusában egy alsózsolcai általános iskolában szóváltást követően rátámadt az iskolaőrre, és többször megpróbálta megütni.

Ugyanakkor az iskolaőri rendszerrel kapcsolatban túlkapások is napvilágra kerültek. A Keszthelyi Járásbíróság 2022-ben 140 ezer forintos pénzbüntetésre ítélt egy iskolaőrt, amiért bántalmazott egy gyermeket: az iskola udvarán a korláthoz szorította, majd megszorította a nyakát. Az érintett iskolaőr munkaviszonyát már a bírósági döntés előtt megszüntették.

Az ORFK adatai szerint jelenleg 935 oktatási intézmény vesz részt az iskolaőri programban, az állomány létszáma január 1-jén 857 fő volt, ami 92 százalékos feltöltöttséget jelent. A toborzás folyamatos. Ez enyhe növekedést mutat a tanévkezdés előtti állapothoz képest: tavaly nyáron még 933 iskola csatlakozott a programhoz, az iskolaőrök száma pedig 842 fő volt. A kormány tervei szerint a rendszert a gyermekvédelmi intézményekben is bevezetik, mintegy 40 intézményben jelenhetnek meg rendőrök.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás szerint azonban az iskolaőrök önmagukban nem képesek megoldani az iskolai agresszió problémáját. Úgy véli, az erőszak gyökerei gyakran súlyos magánéleti gondokra vagy tanulási kudarcokra vezethetők vissza, ezért szerinte a kormányzatnak inkább arra kellene törekednie, hogy minden iskolában szakképzett iskolapszichológus segítse a diákokat.

 

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.