Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Mégsem lesz új OKJ januártól, csúszik a képzési lista bevezetése

1

Szeptemberre halasztotta az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) bevezetését a kormány, az eredetileg januárra tervezett indulás előtt másfél hónappal ugyanis még nem készültek el a szakmai és vizsgakövetelmények. A jelentkezők számának drasztikus csökkenésétől tartó felnőttképzők egyelőre fellélegezhetnek.

Hosszabbak és drágábbak lesznek a képzések. A felnőttképzők féléves haladékot kapnak
Hosszabbak és drágábbak lesznek a képzések. A felnőttképzők féléves haladékot kapnak
Forrás: hvg.hu

„Az új képzések eredetileg tervezett 2013. január 1-jei indulási időpontja nem adna megfelelő felkészülési lehetőséget az új képzések indítására” – ezzel indokolta az Országos Képzési Jegyzék bevezetésének júniusra halasztását a Nemzetgazdasági Minisztérium. A késlekedés legfőbb oka, hogy az 1300-ról 632 tagúra szűkített képzési lista jelentős részéhez még nem készültek el a szakmai és vizsgakövetelmények, amelyek alapján az intézmények újraírhatnák képzési programjaikat.

hirdetés
hirdetés

Közben a felnőttképző cégek is lobbiznak az új szabályok puhításáért, nem véletlenül. Az új OKJ alaposan átformálja majd a képzési piacot: államilag elismert szakképesítések szűnnek meg, a nem iskolarendszerű képzéseken pedig többszörösére emelkedik a jelenlegi óraszám, ezzel együtt az árak is. A legtöbb cég kihasználja, hogy most még a régi szabályok szerint indíthat képzéseket – van olyan oktatási centrum, amely jelentős kedvezménnyel hirdet mérlegképes könyvelői tanfolyamokat, máshol egyet fizet-kettőt kap akcióval csábítják a leendő hallgatókat. A felsőfokú szakképzések rendszere is átalakul - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Drasztikusan nőnek az óraszámok

„Sokkal kevesebben fognak jelentkezni a tanfolyamokra az óraszámok emelkedése miatt. Munka mellett nem fognak egész nap az iskolapadban ülni” – körvonalazta az új OKJ bevezetésének egyik legfontosabb következményét Ligetvári István, az OKTÁV Továbbképző Központ oktatási főmunkatársa.

Eddig a tanfolyami formában induló képzéseken nem állapítottak meg minimum óraszámot, az új OKJ miatt azonban változik majd a helyzet: a tanfolyamok óraszámának alsó határát az iskolarendszerű képzés óraszámának 40-60 százalékában határozzák meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint csak így lehet „kiszűrni annak a lehetőségét, hogy gyorstalpaló tanfolyamokon, szakmailag vállalhatatlanul alacsony időtartamú képzéseken juthassanak az emberek bizonyítványhoz”.

Pénzügyi és számviteli ügyintézői képesítést például 300-400 óra alatt lehet szerezni, jövőre ugyanehhez 960-1440 órán kell majd részt venni. „Eddig 160 óra alatt lehetett elvégezni az informatikai tanfolyamokat, most azt halljuk, hogy a jövő évtől már 600 óra lesz a minimum. Ez azt jelenti, hogy tíz hónap helyett akár hároméves is lehet egy kurzus” – említ példákat Herczeg Rudolf, a Ruander Oktatóközpont vezetője.

Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke sem ért egyet az óraszámok ilyen arányú növelésével. Szerinte nem szabad az iskolarendszerű képzések óraszámához igazítani a felnőtteknek szóló képzésekét, a diákok tanulási tempója ugyanis jóval lassabb, mint a felnőtteké, ráadásul a cégek éppen azért küldték tanfolyamokra alkalmazottaikat, mert ezek a képzések gyakorlatorientáltak és rövidek voltak. Az eduline által megkérdezett szakértők arra számítanak, az új szabályok az iskolarendszerű képzések és az egyetemek-főiskolák fizetős alapképzései, felsőoktatási szakképzései felé terelik majd a jelentkezőket.

Kevesebb képzés közül lehet választani

A képzési választék is szűkül, az új jegyzékben az eddigi 1300 helyett 638 szakképesítés szerepel – a szakmákon belüli elágazásokat megszüntették, az alap-, rész- és a ráépülő szakképesítések aránya azonban nem változott jelentősen.

Kivettek az OKJ-ból olyan képzéseket, amelyek vagy a munkaerőpiac, vagy a jelentkezők részéről nem voltak keresettek, figyelembe vették a képzési időt, illetve azt, hogy hány tanfolyam indult az elmúlt három-öt évben. A felsőfokú - új néven: felsőoktatási - szakképzések is kikerültek a jegyzékből, 2013 szeptemberétől ilyen képzést csak egyetemek és főiskolák indíthatnak. A kétéves szakok végén továbbra sem jár diploma, viszont a megszerzett kreditek kétharmadát beszámítják, ha szakirányú BA- vagy BSc-szakon tanulnak tovább a hallgatók. A felsőoktatási szakképzésről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások (1)

Jakab Csaba

Félig meddig érthető, bár arról most itt szó nincs, hogy ez most pontosan mire vonatkozik. (nappali, esti, levelező).
Felnőttek (amiről a cikk is szólt) esti képzésben vettek részt eddig, vagy levelezőn, amiből valóban kevés volt. Egy iskola rendszerű nappali tagozat azért eddig se volt rövid.

Új hozzászólás



hirdetés

Idén érettségizel?

Iratkozz fel ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI HÍRLEVELÜNKRE!

Iratkozz fel e-mail címeddel

vagy

Csatlakozz Facebookkal:

Szeretnék az eduline.hu-tól kereskedelmi célú tájékoztatókat kapni.

Már feliratkoztam »
Bezárás

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X