Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Mégsem lesz új OKJ januártól, csúszik a képzési lista bevezetése

1

Szeptemberre halasztotta az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) bevezetését a kormány, az eredetileg januárra tervezett indulás előtt másfél hónappal ugyanis még nem készültek el a szakmai és vizsgakövetelmények. A jelentkezők számának drasztikus csökkenésétől tartó felnőttképzők egyelőre fellélegezhetnek.

Hosszabbak és drágábbak lesznek a képzések. A felnőttképzők féléves haladékot kapnak
Hosszabbak és drágábbak lesznek a képzések. A felnőttképzők féléves haladékot kapnak
Forrás: hvg.hu

„Az új képzések eredetileg tervezett 2013. január 1-jei indulási időpontja nem adna megfelelő felkészülési lehetőséget az új képzések indítására” – ezzel indokolta az Országos Képzési Jegyzék bevezetésének júniusra halasztását a Nemzetgazdasági Minisztérium. A késlekedés legfőbb oka, hogy az 1300-ról 632 tagúra szűkített képzési lista jelentős részéhez még nem készültek el a szakmai és vizsgakövetelmények, amelyek alapján az intézmények újraírhatnák képzési programjaikat.

hirdetés
hirdetés

Közben a felnőttképző cégek is lobbiznak az új szabályok puhításáért, nem véletlenül. Az új OKJ alaposan átformálja majd a képzési piacot: államilag elismert szakképesítések szűnnek meg, a nem iskolarendszerű képzéseken pedig többszörösére emelkedik a jelenlegi óraszám, ezzel együtt az árak is. A legtöbb cég kihasználja, hogy most még a régi szabályok szerint indíthat képzéseket – van olyan oktatási centrum, amely jelentős kedvezménnyel hirdet mérlegképes könyvelői tanfolyamokat, máshol egyet fizet-kettőt kap akcióval csábítják a leendő hallgatókat. A felsőfokú szakképzések rendszere is átalakul - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Drasztikusan nőnek az óraszámok

„Sokkal kevesebben fognak jelentkezni a tanfolyamokra az óraszámok emelkedése miatt. Munka mellett nem fognak egész nap az iskolapadban ülni” – körvonalazta az új OKJ bevezetésének egyik legfontosabb következményét Ligetvári István, az OKTÁV Továbbképző Központ oktatási főmunkatársa.

Eddig a tanfolyami formában induló képzéseken nem állapítottak meg minimum óraszámot, az új OKJ miatt azonban változik majd a helyzet: a tanfolyamok óraszámának alsó határát az iskolarendszerű képzés óraszámának 40-60 százalékában határozzák meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint csak így lehet „kiszűrni annak a lehetőségét, hogy gyorstalpaló tanfolyamokon, szakmailag vállalhatatlanul alacsony időtartamú képzéseken juthassanak az emberek bizonyítványhoz”.

Pénzügyi és számviteli ügyintézői képesítést például 300-400 óra alatt lehet szerezni, jövőre ugyanehhez 960-1440 órán kell majd részt venni. „Eddig 160 óra alatt lehetett elvégezni az informatikai tanfolyamokat, most azt halljuk, hogy a jövő évtől már 600 óra lesz a minimum. Ez azt jelenti, hogy tíz hónap helyett akár hároméves is lehet egy kurzus” – említ példákat Herczeg Rudolf, a Ruander Oktatóközpont vezetője.

Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke sem ért egyet az óraszámok ilyen arányú növelésével. Szerinte nem szabad az iskolarendszerű képzések óraszámához igazítani a felnőtteknek szóló képzésekét, a diákok tanulási tempója ugyanis jóval lassabb, mint a felnőtteké, ráadásul a cégek éppen azért küldték tanfolyamokra alkalmazottaikat, mert ezek a képzések gyakorlatorientáltak és rövidek voltak. Az eduline által megkérdezett szakértők arra számítanak, az új szabályok az iskolarendszerű képzések és az egyetemek-főiskolák fizetős alapképzései, felsőoktatási szakképzései felé terelik majd a jelentkezőket.

Kevesebb képzés közül lehet választani

A képzési választék is szűkül, az új jegyzékben az eddigi 1300 helyett 638 szakképesítés szerepel – a szakmákon belüli elágazásokat megszüntették, az alap-, rész- és a ráépülő szakképesítések aránya azonban nem változott jelentősen.

Kivettek az OKJ-ból olyan képzéseket, amelyek vagy a munkaerőpiac, vagy a jelentkezők részéről nem voltak keresettek, figyelembe vették a képzési időt, illetve azt, hogy hány tanfolyam indult az elmúlt három-öt évben. A felsőfokú - új néven: felsőoktatási - szakképzések is kikerültek a jegyzékből, 2013 szeptemberétől ilyen képzést csak egyetemek és főiskolák indíthatnak. A kétéves szakok végén továbbra sem jár diploma, viszont a megszerzett kreditek kétharmadát beszámítják, ha szakirányú BA- vagy BSc-szakon tanulnak tovább a hallgatók. A felsőoktatási szakképzésről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

hirdetés
hirdetés