Ahogy arról korábban beszámoltunk, az első ipari forradalomról, a KGST-országokról, háromszáz évvel ezelőtti etnikai változásokról és a nyilasuralomról is írhattak esszét a diákok a középszintű töriérettségi második részében.

A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.

Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.

A feladatsor kétféle esszéfeladatot tartalmaz. Egy rövid feladatot – a megadott témát 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell kifejteni – és egy hosszút, amely egy 210-260 szavas esszé megírását várja a diákoktól.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz.

A vizsgázóknak a négy feladatból kettőt kellett választaniuk: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Volt egy további szabály: ha a vizsgázó a rövid esszét egy 1849 előtti korszakról írta, a hosszú esszéjének az 1849 utáni témáról kell szólnia, és fordítva.

Melyik volt a legnépszerűbb?

Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója szerint a gazdasági és etnikai váltazásokat és folyamatokat tárgyaló témák kevésbé népszerűek, mivel kevesebb a jól megjegyezhető történeti tényanyag. „A rövid esszék közül az ipari forradalomra vonatkozó feladat valószínűleg népszerűbb lesz, ám itt is fontos annak a fölismerése, hogy alapvetően az ipari fejlődés következményeiről kellett írni. A hosszú esszék közül biztos vagyok benne, hogy a nyilasuralom lesz a népszerűbb. Több tényanyag és a viszonylag átfogóbb források miatt” – magyarázta.

Az Eduline-nak nyilatkozó diákok is ezeket az esszéfeladatokat választották. „Az ipari forradalomról szóló feladatot a források használatával és az atlasszal könnyebben meg lehetett oldani” – mondta Réka, aki az egyik budapesti gimnáziumban végez idén.

A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.

Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.

Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.

Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.

Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.