szerző:
Eduline

Kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások...

Kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus és vendéglátás, üzleti szakoktató, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társdadalombiztosítási igazgatási, jogász - az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése alapján 2013-ban ezeket a szakokat nem támogatja az állam, vagyis ezeken a képzéseken csak fizetős formában lehet majd tanulni jövő szeptembertől.

Az eddig is biztos volt, hogy a gazdasági szakokon és az osztatlan, ötéves jogászképzésen nem hirdethetnek állami ösztöndíjas helyeket az egyetemek és főiskolák, és arra is számítottak az intézmények, hogy a kommunikáció és médiatudomány is erre a sorsra jut, de az andragógia, a nemzetközi tanulmányok, az igazságügyi igazgatási, valamint a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási képzés állami támogatásának lenullázásáról eddig nem volt szó.

240 marad a minimumponthatár

A kormányzati oldalon nyilvánosságra hozott közleményben az áll: a felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont. Természetesen az egyes intézmények adott szakra érvényes felvételi ponthatárai az intézményi kapacitás függvényében – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a felvételi eljárás során alakulnak ki, és a minimális pontszámnál magasabbak is lehetnek.

Bár a parlament hétfőn úgy módosította a felsőoktatási törvényt, hogy a miniszternek joga van előre meghatározni az egyes szakok ponthatárait, Balog Zoltán idén csak a minimális ponthatárt határozta meg. A miniszter – az indoklás szerint „a hallgatók új felvételi eljárásra való biztonságos felkészülése érdekében” –  csak a 2014-es általános felvételin határozza majd meg a ponthatárokat.

Egyre homályosabb, hogyan fog működni az új rendszer

Ez azt jelenti, hogy még mindig nem lehet tudni, egészen pontosan hogyan is fog működni az új felvételi rendszer - ha a miniszter nem határoz meg pontszámokat, hanem a szokásos módszertan szerint júliusban, a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményei alapján állapítják majd meg a bekerüléshez szükséges pontszámot, akkor - hiába tagadja a kormány - mégiscsak lesznek keretszámok. A különbség az eddigi rendszerhez képest az, hogy a diákoknak semmilyen támpontjuk nem lesz ahhoz, hogy megsaccolják, van-e esélyük bekerülni a kiválasztott szakra.

Szerdán Giró-Szász András kormányszóvivő jelentette be, hogy a felsőoktatásban az államilag finanszírozott elsőévesek száma 2013 szeptemberében nem lehet kevesebb 55 ezernél - állítása szerint ez azonban "alsó határ", elképzelhető, hogy ennél többen tanulhatnak majd ingyen az egyetemeken és főiskolákon. Azt is hozzátette, hogy részösztöndíjas helyeket nem hirdetnek meg, a szakos ponthatárokat pedig az emberi erőforrások minisztere határozza meg még karácsony előtt.

Orbán Viktor szombaton a Facebookra feltöltött videóban jelentette be, hogy a kormány eltörli a keretszámokat - a bejutás feltétele a "minőségi kritériumok" teljesítése lesz, vagyis egy minimumponthatár elérése.