Cél a felvételin olyan szakra bekerülni, amivel később aztán jól is lehet keresni?

Számít-e egy képzési területnél a felvételizőknek, hogy később aztán mennyit lehet vele keresni diplomásként? Mennyire nehéz bekerülni a legnépszerűbbekre? Itt vannak a pontos adatok.

  • Talabér Dominika

Megnéztük, hogy annak fényében, hogy mennyit lehet keresni egy-egy képzési területen, hogyan oszlott el ezeknél a 2020-as felvételi jelentkezők száma. A diplomás pályakövetés legutóbbi, 2018-as adatai szerint a következő átlagfizetésekkel számolhatnak a frissdiplomások képzési területenként - ezek pedig a megadott jelentkezők számának tükrében ilyen népszerűek a 2020-as felvételin:

  

A kutatás szerint nem meglepően az informatikus frissdiplomások keresnek a legjobban, fizetésük havonta - jóval kiemelkedve a többihez képest - 450 ezer forintra rúg. A legtöbb felvételiző azonban nem ezeket a szakokat jelölte meg idén sem, gazdasági képzésre kerülnének be a legtöbben, összesen 26 652-en. Bár az ezen a területen végzett frissdiplomások fizetési adatai sem elszomorítóak, havonta 374 ezer forintot keresnek.

Egy-két kivétellel a jelentkezések tehát arányosak a fizetési adatok nagyságával, vagyis 

amivel sokat lehet keresni, oda sokan is felvételiznek.

A már említetteken kívül magas jövedelemre számíthatnak az államtudományi diplomával rendelkezők, illetve a műszakin végzettek is – az előbbiek havonta átlagosan bruttó 394 381 forintot, utóbbiak pedig havonta átlagosan bruttó 391 491 forintot keresnek. Ezen két terület közül azonban bár a fizetések hasonlók, műszakira jóval többen jelentkeztek, mint államtudományi képzésre - igaz, a képzési választék is jóval szélesebb előbbin.

Nagy népszerűségnek örvendenek a bölcsészettudományi, valamint művészeti képzések is, annak ellenére, hogy a fizetési adatok közel sem a legjobbak ezeken a területeken. Utóbbival a második legkevesebbet, 221 994 ezret keresik a frissdiplomások, előbbi pedig nem sokkal lemaradva a pedagógusképzéstől, 276 683 bruttó havi fizetést ad.

Nem könnyű bekerülni

2019-ben magas ponthatárok születtek főként a gazdaságtudományi, jogi, orvosi- és egészségtudományi képzéseken, de a többi képzési terület majdnem mindegyikén akadtak kiugró ponthatárok néhány egyetem esetében - legalábbis ami az állami ösztöndíjas helyeket illeti.

A gazdaságtudományi képzések ponthatárai átlagosan 450 körül alakultak, ennyi pontot kellett annak szereznie, aki államilag támogatott formában szerette volna kezdeni az egyetemi tanévét. A győri Széchenyi István Egyetem kivételével - ahol 443 pont lett a ponthatár - 440 volt a ponthatár minden jogászképzésen.

280-tól 464-ig vegyesen alakultak a társadalomtudományi képzések 2019-es ponthatárai - 400 felettiek egyedül a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció- és médiatudomány szakokon születtek. Hasonló ponthatárokra számíthattak a felvételizők a bölcsészettudományi képzéseken is, a legtöbb szakon 300 körüli ponthatárt húztak.

A műszaki képzéseken 280-330 közötti végeredmény született néhány egyetem kivételével, mint például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahol azért kiugróan magasak voltak a ponthatárok (például 440 a mechatronikai mérnöki szakon). Ugyanez jellemezte az informatikai képzéseket is, bár ezeknél a szakoknál a legmagasabb ponthatár sem volt több 405-nél a Budapesti Corvinus Egyetem esetén.

Az orvosi képzések mindegyikén jóval 400 felett volt az állami ösztöndíjas szakok ponthatára, míg az egészségtudományi képzések ponthatárai átlagosan nem érték el a 300-at sem.

Felvételi statisztikák - tavaly még nőtt, idén már rekord alacsony volt a jelentkezők száma

2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.