Tényleg be lehet kerülni a felsőoktatásba 280 ponttal?

Felvételt nyerhettek alap- vagy osztatlan képzésre, ha 280 pontotok van? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

2020-ban azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 280 pontot kell elérniük, akár állami ösztöndíjas, akár önköltséges szakra szeretnének bekerülni. A minimumponthatárba ugyanakkor nem számít bele minden többletpont, csak az emelt szintű éretségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó.

Több szakon ugyanakkor ennél magasabb előzetes ponthatárt állapítottak meg az állami ösztöndíjas képzésre vonatkozóan. Jó hír, hogy az idén ezeken a képzéseken is maximum 400 pontra lesz szükségetek - igaz, a végleges ponthatárok az előzetesnél lehetnek magasabbak vagy alacsonyabbak is. Itt találjátok a teljes listát.

Bár a többi alap- és osztatlan szakra elvileg be lehet kerülni 280 ponttal, a jelentkezők száma, pontszáma, illetve a szakos kapacitás alapján kialakuló ponthatár - amelyet az idén július 23-án húznak - általában ennél magasabb. A 2020-as felvételi összes dátumát itt találjátok, az elmúlt évek ponthatárait szakonként itt nézhetitek meg.

A felsőoktatási szakképzéseken alacsonyabb, 240 a minimumponthatár, ebbe ugyanakkor csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható bele. A képzésekről itt olvashattok részletesen.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Többletpontok a felvételin: ez a legfontosabb szabály

Többletpontot sokféle jogcímen lehet kapni, ugyanakkor a 2020-as felvételin is maximum 100 pontot szerezhettek ilyen módon. Akkor is, ha ennél többre lennétek jogosultak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.