Ha egy felvételiző valamelyik idegen nyelvből emelt szinten érettségizik, és a vizsga eredménye legalább 60 százalékos lesz, kipipálta mind a két – 2020-tól érvényes – felvételi feltételt. Legalábbis ez derül ki abból a pontszámítási útmutatóból, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumából érkező válaszok alapján a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) jelentetett meg oldalán.
A 2020-as felsőoktatási felvételin kötelező lesz legalább egy B2-es nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségit szerezni. De mi a helyzet akkor, ha egy jelentkező nem egy, hanem két tárgyból tesz emelt szintű vizsgát?
Jár-e többletpont az emelt szintű nyelvi érettségiért a 2020-as felvételin? Milyen többletpontokat kaphat az a jelentkező, akinek két emelt szintű érettségije és egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgája van? Fontos kérdésekre válaszol az EMMI.
Ha hamarosan diplomáztok, de még nincs nyelvvizsgátok, nem mindegy, hogy milyen bizonyítványt szereztek. Nem minden típust fogadnak el a diplomához. Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
2020-tól csak akkor kerülhettek be az egyetemekre és főiskolákra, ha legalább középfokú nyelvvizsgátok van, és minimum egy emelt szintű érettségivel rendelkeztek. Viszont nem mindegy, miből érettségiztek.
Az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga bevezetése komoly problémát jelent a szegény családba született fiatalok számára - írja az Abcúg. A problémára több megoldási ötlet is van, egy egyesület például hátrányos helyzetű diákoknak nyújt több hónapos, ingyenes nyelvtanfolyamot lovári nyelvből.
A Parlament előtt tüntettek a diákok a 2020-as felvételi feltételek visszavonásáért. Szerintük az „átgondolatlan nyelvvizsga-törvény több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét”.
A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Szabad Egyetem, a Hallgatói Szakszervezet, a Szülői Hang közösség, a Független Diákparlament és az Oktatói Hálózat is csatlakozott a középiskolások és egyetemisták által szervezett pénteki tüntetéshez.
Április 26-án tüntetnek a diákok a 2020-as felvételi feltételek visszavonásáért, szerintük ugyanis az „átgondolatlan nyelvvizsga-törvény több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét”.
A nyelvvizsga-követelmény eltörlését kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely úgy látja, a 2020-tól érvényes felvételi feltétel miatt sokkal kevesebben jutnak majd be pedagógusképzésre.
Részt vesz a diákok áprilisi 26-i tüntetésén a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely szerint a pedagógus és óvodapedagógus szakosokat hátrányosan érinti a 2020-tól érvényes új felvételi feltétel.
Idén összesen 11 077-en jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre. Még mindig a gazdaságtudományi a legnépszerűbb terület. Vajon változnak a számok a 2020-as szigorítás után? Erre a képzési formára ugyanis nem vonatkozik az új szabályozás.
Nem várható semmilyen változás a 2014-ben megjelent rendelkezésekben - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2020-as felvételi szabályok lazulásáról szóló hírekre.
Itt találjátok a teljes listát a 2020-as érettségi követelményekről. Ezekből a tantárgyakból kell emelt szinten vizsgázni.
Ha valaki nem olyan szerencsés, hogy a legjobb helyzetű iskolák egyikében tanul, és nincs kiugróan jó nyelvérzéke, „akkor csak az az esélye marad, hogy pénzért vesz magánórákat a felkészüléshez”. De mi lesz a szegényebb anyagi helyzetű diákokkal, akik nem tudják megfizetni? – teszi fel a kérdést a 2020-as felvételi szabályokkal kapcsolatban a Független Diákparlament aktivistája.
2020-tól legalább egy B2-es nyelvvizsga és minimum egy emelt szintű érettségi kell majd az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz. De mi a helyzet a részszabályokkal? Mi lesz a diplomás felvételizőkkel? És a diszlexiásokkal? Nem akarják eltörölni (vagy legalább elhalasztani) az új felvételi szabályokat? Minden kérdésre válaszolunk.
Fontos lenne differenciálni a különböző szakok felvételi feltételeit, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz majd gondot a 2020-as szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból, mert nincs nyelvvizsgája – mondta a Magyar Nemzetnek Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A lap úgy tudja, felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon esetleg egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek.
Április 26-ra szerveznek tüntetést a Kossuth térre középiskolások és egyetemisták a 2020-as felvételi szigor ellen. Most videóban üzennek.
Április 26-ra szerveznek tüntetést a Kossuth térre középiskolások és egyetemisták: többek között a 2020-as felvételi szigor elhalasztását kérik, szerintük ugyanis a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét azzal, hogy nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit. A megmozdulást a Független Diákparlament is támogatja.
A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya is aggodalommal figyeli az egyetemi felvételik rendjében tervezett változást.
