2020-tól csak azok juthatnak be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy emelt szintű érettségijük és egy B2-es, komplex nyelvvizsgájuk. Facebook-követőinktől azt kérdeztük, jogos elvárásnak tartják-e, hogy csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni a felsőoktatásba.
A jelenlegi parlamenti képviselők 62 százalékának nincs középfokú nyelvvizsgája. A te gyereked jövőre már csak akkor jelentkezhet egyetemre, ha neki van. Miközben az ehhez szükséges nyelvtanulás feltételei nem biztosítottak minden gyerek számára – ezt posztolta a Facebookon a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány.
Megismételte az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 2020-tól a felsőoktatásba felvétel alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi.
Mégsem halasztják el a felvételi szabályok szigorítását, már jövőre kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez.
Várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól - értesült a Magyar Hírlap több forrásból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont azt közölte: maradnak a szabályok, nyelvvizsgára is szükség lesz a 2020-as felvételitől.
Jövőre átalakul a felvételi rendszer, de a középiskolások még mindig nem tudják, milyen részszabályok alapján kaphatnak majd többletpontokat.
Nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi érettségi követelményeit – itt találjátok a teljes dokumentumot.
2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.
A felsőoktatásról, a nyelvoktatásról és a légszennyezésről volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.
Érdemes lenne megfontolni, hogy a mostani két nyelv helyett, a jelenlegi óraszám megtartásával egy nyelvet taníthatnának a szakgimnáziumokban. Ha pedig a motiváltabb tanuló szeretne második idegen nyelvet tanulni, azt a továbbiakban is megtehetné – mondta a Magyar Hírlapnak Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
Milyen felvételi követelményekkel számolni 2020-tól? Olvasói kérdésekre válaszolunk.
Szigorítanak a felvételi szabályain 2020-tól: aki nem szerez legalább egy középfokú nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségin, nem juthat be egyetemre, főiskolára. De milyenek a részletes pontszámítási szabályok? Átrágtuk magunkat a kormányrendeleten, itt találjátok a válaszokat a legfontosabb kérdésekre.
Ha a nyelvvizsga már most feltétele lenne a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be egyetemre, vagy főiskolára - mondta a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a Magyar Hírlapnak.
A felsőoktatási helyettes államtitkárság megbízására készült egy modellszámítás az Oktatási Hivatalban arról, hogy mi várható 2020-tól, amikor a szigorított felvételi alapján dől el, kit vesznek fel az egyetemek és főiskolák.
Két év múlva csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk - több tízezren csúszhatnak le a felsőoktatási felvételiről.
A 2020-as felvételi szigorról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések alatt a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez.
Maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – szabotálják majd a rendelkezés végrehajtását. Ezt mondta a nyelvvizsgához kötött felvételiről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.
Gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozza az egyetemeket az, hogy egyre kevesebb hallgató kezdi el tanulmányait. 2020-tól pedig drasztikusan visszaeshet az elsőévesek száma - írja a Népszava.
Hiába kérik diák- és szakmai szervezetek, hiába beszélnek oktatáskutatók a várható negatív hatásokról, egyelőre úgy tűnik, nem hajlandó lemondani a felvételi szabályok 2020-as szigorításáról a kormány. Legalábbis erre utal Palkovics László oktatási államtitkár legutóbbi nyilatkozata.
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára. A helyzet a szakgimnáziumokban sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.
