Elindult a felvételi, itt van minden, amit a jelentkezésről tudni kell

Elindult a 2021-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás. A februárban induló képzésekre 2020. november 15-ig lehet jelentkezni. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Csütörtöktől lehet jelentkezni a keresztféléves felsőoktatási képzésekre: összesen 32 intézmény 505 állami ösztöndíjas mesterképzése és 246 önköltséges alap- és osztatlan képzése, valamint felsőoktatási szakképzése közül választhatnak az érdeklődők.

Milyen képzésre jelentkezhettek?

A keresztféléves felvételi eljárásban nem minden intézmény indít képzéseket, de így is több egyetemre és főiskolára jelentkezhettek. A képzések listáját itt találjátok.

Mik a határidők?

Jelentkezni most is online, az e-felvételi rendszerében lehet, miután regisztráltatok a Felvin. A jelentkezési lapok leadásának és az eljárási díj befizetésének is november 15-e a határideje. A jelentkezési határidő után szerzett dokumentumok feltöltésének határideje 2021. január 11. A ponthatárokat január végén hirdetik ki.

Fontos, hogy a keresztféléves felvételin is legfeljebb hat helyet jelölhettek meg. Illetve ebben az eljárásban is felsőoktatási szakképzésre, alap- és mesterképzésre, valamint osztatlan mesterképzésre lehet jelentkezni. A szakirányú továbbképzések és a doktori képzések jelentkezési határidőit a képzéseket indító intézmények határozzák meg, központi felvételi eljárás nincs. A jelentkezésekről itt olvashattok bővebben.

A 2021-es keresztféléves felvételiről itt olvashatjárok el a legfrisebb anyagainkat.

Pénteken indul az idei őszi érettségi szezon

Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődik a 2020/2021-es tanév őszi érettségi időszaka.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.