Elindult a felvételi, itt van minden, amit a jelentkezésről tudni kell

Elindult a 2021-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás. A februárban induló képzésekre 2020. november 15-ig lehet jelentkezni. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Csütörtöktől lehet jelentkezni a keresztféléves felsőoktatási képzésekre: összesen 32 intézmény 505 állami ösztöndíjas mesterképzése és 246 önköltséges alap- és osztatlan képzése, valamint felsőoktatási szakképzése közül választhatnak az érdeklődők.

Milyen képzésre jelentkezhettek?

A keresztféléves felvételi eljárásban nem minden intézmény indít képzéseket, de így is több egyetemre és főiskolára jelentkezhettek. A képzések listáját itt találjátok.

Mik a határidők?

Jelentkezni most is online, az e-felvételi rendszerében lehet, miután regisztráltatok a Felvin. A jelentkezési lapok leadásának és az eljárási díj befizetésének is november 15-e a határideje. A jelentkezési határidő után szerzett dokumentumok feltöltésének határideje 2021. január 11. A ponthatárokat január végén hirdetik ki.

Fontos, hogy a keresztféléves felvételin is legfeljebb hat helyet jelölhettek meg. Illetve ebben az eljárásban is felsőoktatási szakképzésre, alap- és mesterképzésre, valamint osztatlan mesterképzésre lehet jelentkezni. A szakirányú továbbképzések és a doktori képzések jelentkezési határidőit a képzéseket indító intézmények határozzák meg, központi felvételi eljárás nincs. A jelentkezésekről itt olvashattok bővebben.

A 2021-es keresztféléves felvételiről itt olvashatjárok el a legfrisebb anyagainkat.

Pénteken indul az idei őszi érettségi szezon

Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődik a 2020/2021-es tanév őszi érettségi időszaka.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.