Határidők, dátumok: minden, amit a keresztféléves felvételiről tudni kell a jelentkezés után

Pénteken lejárt a hitelesítési határidő a keresztféléves felvételiben. Matatjuk, milyen határidőkre és fontos dátumokra kell még figyelnetek.

  • Eduline

December 12-től indul az e-felvételi ügyintézés, ez idő alatt online tájékoztatást kaptok majd a jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalókról, pontszámításról és minden fontos dologról. December 28-ig kiküldik a jelentkezésről szóló általános tájékoztatást is.

Ha hiánypótlásra van szükségetek, mert valamit nem töltöttetek fel a rendszerbe, vagy időközben szerezétek meg, akkor arról január 3-ig tájékoztatást kaptok majd. Mindezek pótlására (azaz, a jelentkezést követően szerezett dokumentumok feltöltésére például: nyelvvizsga), új adatok rögzítésére vagy egyszeri sorrendmódosításra január 11-ig van lehetőségetek. A külföldi érettségi, illetve diploma feltöltésére január 17-ig van időtök.

Ha mindennel végeztetek, akkor már csak a ponthatárok vannak hátra, a tervek szerint a ponthatárhúzásra január 25-én kerül majd sor. Ezzel egyidőben de, legkésőbb január 25-ig a besorolási döntést is megkapjátok majd. A felvételi határozatot a hónap végén, január 31-ig kell megkapnotok, ezt az egyetem küldi majd nektek postán vagy legtöbbször emailben 

Mi van, ha nem vagyok elégedett a döntéssel?

A keresztféléves felvételiben jogorvoslatra a felvételi döntést követő 15 napon belül van lehetőségetek. Ennek menetéről itt olvashattok.

Itt a HVG 2021-es felsőoktatási rangsora: ezek a legjobb egyetemek és főiskolák

Az elmúlt évek rangsorait nézve nem meglepő módon idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG 2021-es felsőoktatási rangsorát. Azonban a friss listán komoly helyezést zsebelt be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Újságárusoknál a HVG Diploma 2021 kiadványa.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.