Felvételi-naptár: határidők és fontos dátumok a jelentkezést után

A keresztféléves felvételi jelentkezési határideje november 15-én lejárt. Összegyűjtöttük, milyen fontos feladatok várnak még rátok a következő napokban és hónapokban.

  • Eduline

A jelentkezési határidő (2020. november 15.) lejárta után a hitelesítési határidőig, nem meglepő módon, már csak hitelesítésre van lehetőség. Az egyik legfontosabb dolog, hiszen a jelentkezésetek csak akkor érvényes, ha hitelesítitek is, amire legkésőbb november 20-ig van lehetőségetek. De hogyan és hol lehet hitelesíteni?

Erre idén is két lehetőségetek van: ügyfélkapu regisztrációval, az E-felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a háttérben az úgynevezett természetes személyazonosító adatok egyeztetésével, vagy az E-felvételi felületről nyomtatható hitelesítő adatlap segítségével is lehet hitelesíteni jelentkezését. A folyamatról bővebben itt olvashattok.

Dokumentumpótlás

A másik nagyon fontos feladat a dokumentumpótlás. Egyéni döntésetek, hogy a pontszámítást milyen eredmények alapján kezdeményezitek, ezért figyelni kell arra, hogy minden olyan dokumentumot benyújtsatok, amely alapján pontot szeretnétek számíttatni. A jelentkezési határidőig rendelkezésre nem álló dokumentumok benyújtásának határideje 2021. január 11.

Vizsgák és alkalmassági

Bár a vírushelyzet mindent felülírhat, békeidőben az osztatlan tanárképzéseken, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokon, a művészeti alapszakokon és a mesterképzéseken különböző vizsgákon is át kell mennetek, a sikeres felvételiért. A vizsgáról szóló értesítést, vagyis a vizsgabehívót az adott egyetem, főiskola küldi meg a jelentkező részére - ha ezt az első vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kaptátok meg, érdeklődjetek az intézménynél. Ebben a táblázatban nézhetitek meg szakokra lebontva, hogy hol kötelező a vizsga, mikor tartják és kell-e fizetni érte.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.