A keresztféléves felvételi jelentkezési határideje november 15-én lejárt. Összegyűjtöttük, milyen fontos feladatok várnak még rátok a következő napokban és hónapokban.
A jelentkezési határidő (2020. november 15.) lejárta után a hitelesítési határidőig, nem meglepő módon, már csak hitelesítésre van lehetőség. Az egyik legfontosabb dolog, hiszen a jelentkezésetek csak akkor érvényes, ha hitelesítitek is, amire legkésőbb november 20-ig van lehetőségetek. De hogyan és hol lehet hitelesíteni?
Erre idén is két lehetőségetek van: ügyfélkapu regisztrációval, az E-felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a háttérben az úgynevezett természetes személyazonosító adatok egyeztetésével, vagy az E-felvételi felületről nyomtatható hitelesítő adatlap segítségével is lehet hitelesíteni jelentkezését. A folyamatról bővebben itt olvashattok.
Dokumentumpótlás
A másik nagyon fontos feladat a dokumentumpótlás. Egyéni döntésetek, hogy a pontszámítást milyen eredmények alapján kezdeményezitek, ezért figyelni kell arra, hogy minden olyan dokumentumot benyújtsatok, amely alapján pontot szeretnétek számíttatni. A jelentkezési határidőig rendelkezésre nem álló dokumentumok benyújtásának határideje 2021. január 11.
Vizsgák és alkalmassági
Bár a vírushelyzet mindent felülírhat, békeidőben az osztatlan tanárképzéseken, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokon, a művészeti alapszakokon és a mesterképzéseken különböző vizsgákon is át kell mennetek, a sikeres felvételiért. A vizsgáról szóló értesítést, vagyis a vizsgabehívót az adott egyetem, főiskola küldi meg a jelentkező részére - ha ezt az első vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kaptátok meg, érdeklődjetek az intézménynél. Ebben a táblázatban nézhetitek meg szakokra lebontva, hogy hol kötelező a vizsga, mikor tartják és kell-e fizetni érte.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
