Miért jár majd plusz pont a felvételin?

Ha már a felvételire készültök, akkor érdemes utánanézni, hogy miért kaphattok plusz pontot.

  • Eduline

Van még idő a következő felvételi időpontjáig, de már most érdemes utánajárnotok, hogy mire kaphattok majd plusz pontot, így akár a szükséges papírokat is be tudjátok szerezni jó előre.

A 2021. évi felsőoktatási felvételi eljárások során adható többletpontok minden képzési területnél megvannak jelölve, de ezek a feltételek nagyjából mindenhol megegyeznek.

Amire többletpontot kaphattok:

  • sporteredményre, a Kormány által rendeletben megállapított sportágakban és versenyeken elért helyezés alapján
  • a művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár
  • az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 100 pont jár, a 11-20. helyezésért 50 pont, 21-30. helyezésért pedig 25 pont, tantárgyanként legfeljebb egy versenyeredményért, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon
  • az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért 1-10. helyezésért 20 pont jár, tantárgyanként legfeljebb egy versenyeredményért, amennyiben az nem érettségi pontot adó tárgy az adott szakon, azonban elfogadásáról az érintett intézmények előzetesen megegyeztek
  • a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30 pont jár, az első díjasoknak 20 pont és tantárgyanként legfeljebb egy vizsgaeredményért is jár plusz pont, amennyiben az érettségi pontot adó tárgy az adott szakon
  • az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 pontot kaphattok
  • az 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, a hatályos jogszabályok szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 32 pont jár
  • a szakképzésről szóló törvény szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezés alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező esetében, a hatályos jogszabályok szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpont adható

Kiváltanátok a nyelvvizsgátokat egy emelt szintű érettségivel? Ennyi százalékot kell elérnetek

Milyen eredményt kell elérni az idegen nyelvi érettségin ahhoz, hogy az érettségi bizonyítványotok nyelvvizsga-bizonyítvánnyal legyen egyenértékű? Milyen szabályok vonatkoznak a középszintű érettségire, illetve kiváltható-e nyelvvizsgával az érettségi? Összegyűjtöttünk minden fontos kérdést és választ a nyelvi érettségi és a nyelvvizsga kapcsolatáról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ CustomHTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.