Öt fontos dolog, amit tudnotok kell ha 2021-ben felvételiztek

Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2021-es felsőoktatási felvételin, kötelező lesz az emelt szint? A 2021-es felvételi csak év végén rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.

  • Eduline

1. 2021-ben is kötelező lesz legalább egy emelt szint

Alapképzésre, osztatlan képzésre ugyanis csak az vehető fel, "aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik" - áll a felvételi rendeletben. Azonban most sem mindegy, miből teszitek. A 2021-es listát már eléritek, és megnézhetitek, hogy a választott szakotokra miből kérnek emelt szintű vizsgát.

2. Milyenek lesznek a pontszámítási szabályok?

A felsőoktatási felvételiről szóló - hatályos - rendelet alapján a jelentkezők továbbra is legfeljebb 500 pontot szerezhetnek, 200+200 pontot a tanulmányi és az érettségi eredményeikkel, 100 pontot nyelvvizsgával, szakképesítéssel, versenyeredményekkel.

Először az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket kell összeadni, majd duplázni - így maximum 100 pontot szerezhetnek. A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett valamelyik természettudományos tárgy eredményét is figyelebe veszik.

Az utolsó két tanév év végi eredményeiből kiszámított pontszámhoz először hozzá kell adnotok a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos érettségi eredményének átlagát, egész számra kerekítve. Ez maximum 100 pont lehet. Adjátok össze a középiskolai jegyekből és az érettségi átlageredményéből kalkulált pontokat. Maximum 200 pontot szerezhettek így.

Ezután meg kell néznetek, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak. Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (egy 87 százalékos érettségi így aztán 87 pontot ér, egy 63 százalékos 63 pontot), összesen maximum 200-at. Ha a szakon választható tárgyak közül több tárgyból is van eredményetek, a két legjobban sikerült vizsga eredményével kell számolni. Az így kapott pontszámhoz kell hozzáadnotok a többletpontokat.

3. Mi lesz a minimumponthatár?

A rendelet alapján ez sem változik: alap- és osztatlan szakokon továbbra is 280, felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterszakokon 50 a minimumponthatár. Más kérdés, hogyan alakulnak 2021-ben az állami ösztöndíjas képzések "előzetes" ponthatárai - ezeket még nem hozták nyilvánosságra.

4. Többletpontok rendszerben

Nemrég megnéztük, pontosan miért jár többletpont a felvételin jövőre az adott képzésterületeken. A 2021. évi felsőoktatási felvételi eljárások során adható többletpontok minden képzési területnél megvannak jelölve, de ezek a feltételek nagyjából mindenhol megegyeznek. Ezt itt nézhetitek meg.

5. Azt érettségit már tudjuk

Az őszi érettségi szezon 2020. október 16-án kezdődik a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel, az írásbeli vizsgák egészen október 30-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2020. november 12-16 között tartják, a középszintű szóbeliket pedig november 23-27 között. A pontos dátumokat itt nézhetitek meg.

Illetve azt is tudjuk, hogy mikor lesz a 2021-es tavaszi érettségi. A dátumokat ebben a táblázatban nézhetitek meg:

Oktatási Hivatal

Marad a szóbeli, de tanítás nélküli munkanapok is lehetnek az őszi érettségi miatt

A normál menetrendben zajlanak majd az őszi érettségi vizsgák a tervek szerint, persze szigorú óvintézkedések mellett - mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna