Öt fontos dolog, amit tudnotok kell ha 2021-ben felvételiztek

Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2021-es felsőoktatási felvételin, kötelező lesz az emelt szint? A 2021-es felvételi csak év végén rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.

  • Eduline

1. 2021-ben is kötelező lesz legalább egy emelt szint

Alapképzésre, osztatlan képzésre ugyanis csak az vehető fel, "aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik" - áll a felvételi rendeletben. Azonban most sem mindegy, miből teszitek. A 2021-es listát már eléritek, és megnézhetitek, hogy a választott szakotokra miből kérnek emelt szintű vizsgát.

2. Milyenek lesznek a pontszámítási szabályok?

A felsőoktatási felvételiről szóló - hatályos - rendelet alapján a jelentkezők továbbra is legfeljebb 500 pontot szerezhetnek, 200+200 pontot a tanulmányi és az érettségi eredményeikkel, 100 pontot nyelvvizsgával, szakképesítéssel, versenyeredményekkel.

Először az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket kell összeadni, majd duplázni - így maximum 100 pontot szerezhetnek. A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett valamelyik természettudományos tárgy eredményét is figyelebe veszik.

Az utolsó két tanév év végi eredményeiből kiszámított pontszámhoz először hozzá kell adnotok a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos érettségi eredményének átlagát, egész számra kerekítve. Ez maximum 100 pont lehet. Adjátok össze a középiskolai jegyekből és az érettségi átlageredményéből kalkulált pontokat. Maximum 200 pontot szerezhettek így.

Ezután meg kell néznetek, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak. Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (egy 87 százalékos érettségi így aztán 87 pontot ér, egy 63 százalékos 63 pontot), összesen maximum 200-at. Ha a szakon választható tárgyak közül több tárgyból is van eredményetek, a két legjobban sikerült vizsga eredményével kell számolni. Az így kapott pontszámhoz kell hozzáadnotok a többletpontokat.

3. Mi lesz a minimumponthatár?

A rendelet alapján ez sem változik: alap- és osztatlan szakokon továbbra is 280, felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterszakokon 50 a minimumponthatár. Más kérdés, hogyan alakulnak 2021-ben az állami ösztöndíjas képzések "előzetes" ponthatárai - ezeket még nem hozták nyilvánosságra.

4. Többletpontok rendszerben

Nemrég megnéztük, pontosan miért jár többletpont a felvételin jövőre az adott képzésterületeken. A 2021. évi felsőoktatási felvételi eljárások során adható többletpontok minden képzési területnél megvannak jelölve, de ezek a feltételek nagyjából mindenhol megegyeznek. Ezt itt nézhetitek meg.

5. Azt érettségit már tudjuk

Az őszi érettségi szezon 2020. október 16-án kezdődik a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel, az írásbeli vizsgák egészen október 30-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2020. november 12-16 között tartják, a középszintű szóbeliket pedig november 23-27 között. A pontos dátumokat itt nézhetitek meg.

Illetve azt is tudjuk, hogy mikor lesz a 2021-es tavaszi érettségi. A dátumokat ebben a táblázatban nézhetitek meg:

Oktatási Hivatal

Marad a szóbeli, de tanítás nélküli munkanapok is lehetnek az őszi érettségi miatt

A normál menetrendben zajlanak majd az őszi érettségi vizsgák a tervek szerint, persze szigorú óvintézkedések mellett - mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.