Azok, akik ingyenesen tanulnak az egyetemen, a tandíjmentességéért cserébe sok mindent vállalnak a hallgatói szerződésben - többen között azt is, hogy határidőre diplomát szereznek. De mennyi ez a határidő?
A magyar állami ösztöndíjas hallgatóknak a követelményében meghatározott képzési idő másfélszeresén belül diplomát kell szerezniük. Ehhez például egy 6 féléves képzés esetén legfeljebb 9 félévetek van. Ha az utolsó félévetek őszi félévre esik, akkor a határidő a következő év március 31., ha az utolsó félévetek tavaszi félévre esik, akkor az oklevélszerzési kötelezettség határideje az adott év augusztus 31.
Ha a képzési idő másfélszerese nem egész szám, akkor a félévekben számolt oklevélszerzési határidőt felfelé kell kerekíteni. Például egy 3 féléves képzése esetében ez 4,5 félév lenne, de kerekítés miatt 5 lesz belőle.
Mi számít bele? Azt nem kell beleszámolnotok, ha passzív féléven vagytok - ez ugyanis automatikusan kitolja a diplomaszerzési határidőt. Beleszámítanak azonban az önköltséges finanszírozású félévek. Így ha például időközben átsorolnak benneteket, vagy elfogynak a féléveitek és önköltséges formában tanultok tovább, attól még a diplomaszerzés határideje nem tolódik ki.
Felfüggeszthetitek az oklevélszerzési határidőt
Az oklevélszerzési határidő – az Oktatási Hivatalhoz benyújtott kérelmmel, legfeljebb kettő alkalommal, összesen legfeljebb kettő évig – felfüggeszthető, vagyis ilyenkor a határidő a felfüggesztett félévek számával kitolódik.
Azonban ezt a felfüggesztést jelenleg csak két jogcímen – külföldi egyetemi tanulmányokra, vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében – kaphattok. Ne feledjétek, az adott képzésben igénybe vehető állami ösztöndíjas félévek száma (képzési idő + 2 félév) és az oklevélszerzési kötelezettség határideje nem biztos, hogy egybeesik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
