Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Már elindult a keresztféléves felvételi időszaka, összeszedtük a legfontosabb infókat, hogy egy helyen megtaláljatok mindent, amire szükségetek lehet.
Elindult az idei keresztféléves időszak. Milyen határidőkre kell figyelnetek, miért járt pluszpont, hogyan számítják a pontokat és milyen szakokra jelentkezhettek? Itt vannak a válaszok.
A keresztféléves felvételi eljárásban nem minden intézmény indít képzéseket, de így is több egyetemre és főiskolára jelentkezhettek. Fontos, hogy a keresztféléves felvételin is legfeljebb hat helyet jelölhettek meg. A végleges jelentkezéseket legkésőbb 2020. november 15-én éjfélig kell rögzíteni. A jelentkezés hitelesítésének határideje 2020. november 20. A jelentkezési határidő után szerzett dokumentumok feltöltésének határideje pedig 2021. január 11. A ponthatárokat várhatóan 2021. január 25-én hirdetik ki. A dátumokkal kapcsolatban minden infót itt találtok meg.
Alap- és osztatlan mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják. Ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, vagy mesterképzésre jelentkeztek, akkor az összpontszámotoknak el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok részletesebben. Fontos arra is figyelnetek, hogy nem jár minden esetben többletpont a nyelvvizsgáért, illetve azt is megnézhetitek, hogy mi számít bele a tanulmányi pontokba a keresztféléves felvételin.
Ha a dátumokat már feljegyeztétek, akkor érdemes megnéznetek, hogy milyen lépésekből áll a jelentkezés. Az első lépés a regisztráció az E-felvételi rendszerébe, az utolsó pedig a fizetés és hitelesítés. Itt tudjátok megnézni a jelentkezés menetét részletesen.
Ha kíváncsik vagytok, hogy a tavalyi keresztféléves felvételin mely alapszakok voltak a legnépszerűbbek, akkor ebben a cikkben megnézhetitek, ha pedig nem vagytok biztosak abban, hogy pontosan miért is kaphattok pluszpontot, akkor ennek is érdemes utánaolvasni. Azt is megnéztük, hogy tavaly hány pont kellett a sikeres felvételihez a legnépszerűbb szakokon.
Ahogy már korábban írtunk róla, idén is a meghirdetett képzések nagy része mesterképzés. Ebben az időszakban ugyanis nem minden egyetem és nem minden képzését hirdeti meg - ellentétben a tavaszi felvételi időszakkal. Itt tudjátok megnézni, hogy milyen képzéseket hirdettek meg idén az egyetemek. Ha nem vagytok biztosak abban, hogy az egyes jelzések, betűk mit jelentenek a felvételi rendszerben, akkor készítettünk nektek magyarázatot, amin könnyen ki lehet igazodni.
2024-ben jön az új érettségi követelményrendszer
Mivel az új Nemzeti alaptanterv nem csak új tankönyveket, hanem hamarosan új érettségi követelményeket is hoz magával, a most kilencedikes diákoknak 2024-ben már az új rendszer szerint kell majd vizsgázniuk. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mutatjuk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).