Már elindult a keresztféléves felvételi időszaka, összeszedtük a legfontosabb infókat, hogy egy helyen megtaláljatok mindent, amire szükségetek lehet.
Elindult az idei keresztféléves időszak. Milyen határidőkre kell figyelnetek, miért járt pluszpont, hogyan számítják a pontokat és milyen szakokra jelentkezhettek? Itt vannak a válaszok.
A keresztféléves felvételi eljárásban nem minden intézmény indít képzéseket, de így is több egyetemre és főiskolára jelentkezhettek. Fontos, hogy a keresztféléves felvételin is legfeljebb hat helyet jelölhettek meg. A végleges jelentkezéseket legkésőbb 2020. november 15-én éjfélig kell rögzíteni. A jelentkezés hitelesítésének határideje 2020. november 20. A jelentkezési határidő után szerzett dokumentumok feltöltésének határideje pedig 2021. január 11. A ponthatárokat várhatóan 2021. január 25-én hirdetik ki. A dátumokkal kapcsolatban minden infót itt találtok meg.
Alap- és osztatlan mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják. Ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, vagy mesterképzésre jelentkeztek, akkor az összpontszámotoknak el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok részletesebben. Fontos arra is figyelnetek, hogy nem jár minden esetben többletpont a nyelvvizsgáért, illetve azt is megnézhetitek, hogy mi számít bele a tanulmányi pontokba a keresztféléves felvételin.
Ha a dátumokat már feljegyeztétek, akkor érdemes megnéznetek, hogy milyen lépésekből áll a jelentkezés. Az első lépés a regisztráció az E-felvételi rendszerébe, az utolsó pedig a fizetés és hitelesítés. Itt tudjátok megnézni a jelentkezés menetét részletesen.
Ha kíváncsik vagytok, hogy a tavalyi keresztféléves felvételin mely alapszakok voltak a legnépszerűbbek, akkor ebben a cikkben megnézhetitek, ha pedig nem vagytok biztosak abban, hogy pontosan miért is kaphattok pluszpontot, akkor ennek is érdemes utánaolvasni. Azt is megnéztük, hogy tavaly hány pont kellett a sikeres felvételihez a legnépszerűbb szakokon.
Ahogy már korábban írtunk róla, idén is a meghirdetett képzések nagy része mesterképzés. Ebben az időszakban ugyanis nem minden egyetem és nem minden képzését hirdeti meg - ellentétben a tavaszi felvételi időszakkal. Itt tudjátok megnézni, hogy milyen képzéseket hirdettek meg idén az egyetemek. Ha nem vagytok biztosak abban, hogy az egyes jelzések, betűk mit jelentenek a felvételi rendszerben, akkor készítettünk nektek magyarázatot, amin könnyen ki lehet igazodni.
2024-ben jön az új érettségi követelményrendszer
Mivel az új Nemzeti alaptanterv nem csak új tankönyveket, hanem hamarosan új érettségi követelményeket is hoz magával, a most kilencedikes diákoknak 2024-ben már az új rendszer szerint kell majd vizsgázniuk. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mutatjuk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
