Ezek voltak a legnépszerűbb alapszakok a tavalyi keresztféléves felvételin

Megnéztük, hogy mely szakok jutottak a top tízbe a keresztféléves felvételin és összehasonlítottuk a szeptemberben induló népszerű képzésekkel is.

  • Eduline

Egyértelműen a gazdálkodási és menedzsment szak a legnépszerűbb, hiszen a szeptemberben induló képzések közül is ide jelentkeztetek a legtöbben (8907-en) és a tavalyi keresztféléves felvételi eljárásban is erre a szakra szeretett volna bejutni a legtöbb jelentkező (567-en).

Most megnéztük, hogy melyik volt a tíz legnépszerűbb alap -vagy osztatlan szak a tavalyi keresztféléves felvételin, és hogy ezek a szakok szerepelnek-e a szeptemberben indult legkedveltebb képzések között.

A legnépszerűbb tehát mindkét felvételi eljárásban a gazdálkodási és menedzsment szak volt. A tavalyi keresztféléves felvételi második legnépszerűbb alapképzése az emberi erőforrások, ami normál felvételin a huszadik helyen végzett. A harmadik a listán a kereskedelem és marketing, mely második volt a szeptemberben induló képzések között. Negyedik a műszaki menedzser, mely a másik listán a huszonnegyedik.

Ötödik helyen a kommunikáció- és médiatudomány, ez a szak a normál felvételin a tizenegyedik helyen áll. Hatodik a pénzügy és számvitel, mely a másik lista kilencedik helyét foglalja el. Hetedik helyen végzett a turizmus-vendéglátás, a normál felvételi eljárásban ez a hatodik helyen landolt.

Nyolcadik a gyógypedagógia, ami a keresztféléves felvételin népszerűbb, hiszen a másik listán a tizennegyedik helyen áll. Kilencedik helyen áll a mérnökinformatikus, ami a normál felvételi eljárásban is nagyon népszerű, hiszen ott az ötödik helyen szerepel. A tizedik szak a listán az óvodapedagógus, ami a a szeptemberben induló képzések közül a tizenhetedik.

Szak

Jelentkezők száma

gazdálkodási és menedzsment567
emberi erőforrások248
kereskedelem és marketing236
műszaki menedzser144
kommunikáció- és médiatudomány140
pénzügy és számvitel

110

turizmus-vendéglátás102
gyógypedagógia84
mérnökinformatikus81
óvodapedagógus79

Milyenek a pontszámítási szabályok a keresztféléves felvételin?

Hány pontot lehet összesen szerezni a keresztféléves felvételin? Mennyi a minimumponthatár, és milyenek a pontszámítási szabályok a felsőoktatási szakképzéseknél, illetve a mesterképzéseknél? Mutatjuk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.