Összesen hány pontot ér a tanulmányi eredmény a keresztféléves felvételin? Mi számít bele ezekbe a pontokba? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, akkor összesen 500 pontot gyűjthettek, amelyből a tanulmányi eredményeitekre maximum 200 pontot kaphattok.
Mi számít bele a tanulmányi pontokba?
A tanulmányi pontotokat a 9–12. (nyelvi előkészítő évfolyammal rendelkező képzés esetén 9–13.) évfolyamos középiskolai osztályzataitokból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből számolják ki.
Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege számít:
Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.
Hány pontot ér az érettségi?
Az érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra. Az érettségi bizonyítványban szereplő eredményekből legfeljebb 100 pontot kaphattok.
Felvételi kisokos: mit jelent az a sok betű a képzések mögött?
Akár most, a keresztféléves felvételi időszakban, akár jövőre jelentkeztek felsőoktatásba, van néhány rövidítés, amit érdemes megjegyeznetek. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
