Milyenek a pontszámítási szabályok a keresztféléves felvételin?

Hány pontot lehet összesen szerezni a keresztféléves felvételin? Mennyi a minimumponthatár, és milyenek a pontszámítási szabályok a felsőoktatási szakképzéseknél, illetve a mesterképzéseknél? Mutatjuk.

  • Eduline

Alap- és osztatlan mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják. A 400 pontot tanulmányi pontokkal (maximum 200 pont) és az érettségi pontokkal (maximum 200 pont) gyűjthetitek össze. Ezen kívül maximum 100 többletpontot kaphattok, így összesen 500 pontotok lehet.

Ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, vagy mesterképzésre jelentkeztek, akkor az összpontszámotoknak el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, ami

  • alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén 280 pont, az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, illetve az OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
  • felsőoktatási szakképzés esetén 240 pont, az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
  • mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – 50 pont.

A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. A 2021-es keresztféléves felvételi ponthatárait várhatóan 2021. január 25-én hirdetik majd ki. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos legfontosabb határidőket itt nézhetitek meg.

Az is fontos, hogy ha alapképzésre vagy osztatlan mesterképzésre jelentkeztek, akkor legyen legalább egy emelt szintű érettségitek. Kivételt képeznek ez alól a művészet és művészetközvetítési képzési terület szakjai, az edző alapképzési szak, valamint az osztatlan művészeti tanárképzés szakjai, ahol csak gyakorlati vizsga van. Az emelt érettségit kiválthatjátok felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel is - a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem tartozik ide.

De az emelt érettségin kívül az is fontos, hogy alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén rendelkezzetek az adott szakra meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint). Természetesen itt is vannak kivételek, méghozzá akkor, ha a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga vagy felsőfokú oklevél alapján számít felvételi pontszámot.

Továbbá az intézmények alkalmassági vizsgát is előírhatnak, amely teljesítése szintén szükséges a sikeres felvételihez. Ezekről a felvi.hu-n tudtok tájékozódni.

Elindult a felvételi, itt van minden, amit a jelentkezésről tudni kell

Elindult a 2021-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás. A februárban induló képzésekre 2020. november 15-ig lehet jelentkezni. Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.