Milyenek a pontszámítási szabályok a keresztféléves felvételin?

Hány pontot lehet összesen szerezni a keresztféléves felvételin? Mennyi a minimumponthatár, és milyenek a pontszámítási szabályok a felsőoktatási szakképzéseknél, illetve a mesterképzéseknél? Mutatjuk.

  • Eduline

Alap- és osztatlan mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják. A 400 pontot tanulmányi pontokkal (maximum 200 pont) és az érettségi pontokkal (maximum 200 pont) gyűjthetitek össze. Ezen kívül maximum 100 többletpontot kaphattok, így összesen 500 pontotok lehet.

Ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, vagy mesterképzésre jelentkeztek, akkor az összpontszámotoknak el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, ami

  • alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén 280 pont, az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, illetve az OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
  • felsőoktatási szakképzés esetén 240 pont, az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
  • mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – 50 pont.

A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. A 2021-es keresztféléves felvételi ponthatárait várhatóan 2021. január 25-én hirdetik majd ki. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos legfontosabb határidőket itt nézhetitek meg.

Az is fontos, hogy ha alapképzésre vagy osztatlan mesterképzésre jelentkeztek, akkor legyen legalább egy emelt szintű érettségitek. Kivételt képeznek ez alól a művészet és művészetközvetítési képzési terület szakjai, az edző alapképzési szak, valamint az osztatlan művészeti tanárképzés szakjai, ahol csak gyakorlati vizsga van. Az emelt érettségit kiválthatjátok felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel is - a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem tartozik ide.

De az emelt érettségin kívül az is fontos, hogy alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén rendelkezzetek az adott szakra meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint). Természetesen itt is vannak kivételek, méghozzá akkor, ha a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga vagy felsőfokú oklevél alapján számít felvételi pontszámot.

Továbbá az intézmények alkalmassági vizsgát is előírhatnak, amely teljesítése szintén szükséges a sikeres felvételihez. Ezekről a felvi.hu-n tudtok tájékozódni.

Elindult a felvételi, itt van minden, amit a jelentkezésről tudni kell

Elindult a 2021-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás. A februárban induló képzésekre 2020. november 15-ig lehet jelentkezni. Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.