Keresztféléves felvételi: hány pont kellett a sikeres felvételihez a korábbi években?

Elkezdődött a keresztféléves felvételi időszaka, megnéztük, hogy a korábbi években mennyi pont kell ahhoz, hogy bekerüljetek a legnépszerűbb szakokra.

  • Eduline

Arról már korábban írtunk, hogy mit és hogyan kell csinálnotok, ha szeretnétek jelentkezni valahova a keresztféléves felvételin, itt találjatok a jelentkezés részleteit lépésről lépésre. Itt tudjátok megnézni, hogy idén milyen szakokra jelentkezhettek és arról is írtunk, hogy miért jár pluszpont.

A ponthatárokat várhatóan 2021. január 25-én hirdetik ki. Ha kíváncsiak vagytok, a korábbi években milyen ponthatárok voltak, akkor a 2019-es pontokat itt nézhetitek, de megtaláljátok a 2018-as ponthatárokat is.

Tavalyi ponthatárok a népszerű szakokon:

Intézmény/ szakPonthatár
BCE-GTK vezetés és szervezés (MNA)54
BME-GPK gépészmérnöki (MNA)70
ELTE-GTI pénzügy (MNA)72
BME-VIK mérnökinformatikus (MNA)71
BCE-GTK vállalkozásfejlesztés (MNA)58
BCE-GTK marketing (MNA)61
BME-VBK vegyészmérnöki (MNA)70
ELTE-GTI vezetés és szervezés (MNA)61
BGE-KKK marketing (MNA)67
DE-GTK vezetés és szervezés (MNA)66

Ezek voltak a legnépszerűbb mesterszakok a tavalyi keresztféléves felvételin

Utánajártunk, hogy mely mesterszakok szerepeltek a tíz legkedveltebb között a keresztféléves felvételin és összehasonlítottuk a szeptemberben induló népszerű képzésekkel is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.