Ezek voltak a legnépszerűbb mesterszakok a tavalyi keresztféléves felvételin

Utánajártunk, hogy mely mesterszakok szerepeltek a tíz legkedveltebb között a keresztféléves felvételin és összehasonlítottuk a szeptemberben induló népszerű képzésekkel is.

  • Eduline

Nemrég megnéztük, hogy mely alap - és osztatlan szakok voltak a legnépszerűbbek a tavalyi keresztféléves fevételin, most pedig megnéztük a legnépszerűbb mesterszakokat.

A mesterszakok között is van egy abszolút kedvenc, hiszen a tavalyi keresztféléves felvételin és a szeptemberben indult képzések között is első helyen szerepel a vezetés és szervezés. A keresztféléves felvételin 720-an jelentkeztek ide, ebből 457-en első helyen, és összesen 382 diákot vettek fel.A normál felvételi eljárásban 1550-en jelentkeztek erre a szakra, ebből első helyen 887-en, és 657 hallgatót vettek fel.

A tavalyi keresztféléves felvételi második legnépszerűbb mesterképzése gépészmérnöki, 479-en jelentkeztetek erre a szakra. A normál felvételin ez a szak a nyolcadik helyen végzett. Harmadik a sorban a mérnökinformatikus 399 felvételizővel, a szeptember induló képzéseknél ez a szak a tizenkilencedik helyen áll. Negyedik a marketing szak 331 jelentkezővel, ez a szak a normál felvételin a harmadik helyen áll. Ötödik a műszaki menedzser, ide 321-en szerettek volna bejutni, a szeptember induló képzéseknél pedig ez a szak a tizenegyedik helyen végzett.

Hatodik a listán a vállalkozásfejlesztés 318 jelentkezővel, a szeptemberben induló képzések között ez az ötödik. Hetedik a ranglistán a villamosmérnöki, ide 303-an jelentkeztek tavaly. A villamosmérnöki szak a normál felvételin a huszonegyedik helyen landolt. Nyolcadik a top listán a pénzügy, ahova 277-en jelentkeztek, ugyanez a szak pedig a normál felvételin a hatodik helyen áll. A kilencedik legnépszerűbb képzés az ellátásilánc-menedzsment 254 jelentkezővel, míg a normál felvételin ez a tizenhetedik. A tizedik a népszerű szakok között pedig a vegyészmérnöki 196 felvételizővel, a szeptemberben induló képzéseknél ez a szak a még a legjobb húszban sincs benne, ugyanis a negyvennegyedik helyen áll.

SzakJelentkezők száma
vezetés és szervezés720
gépészmérnöki479
mérnökinformatikus399
marketing331
műszaki menedzser321
vállalkozásfejlesztés318
villamosmérnöki303
pénzügy277
ellátásilánc-menedzsment254
vegyészmérnöki196

Elstartolt az őszi szünet - ennyi napotok lesz pihenni

A mai nappal elkezdődött a 2020/2021-es tanév első hosszabb pihenője, az őszi szünet. Mutatjuk, mettől meddig van időtök a feltöltődésre, illetve azt is, mennyiben tér el az egyetemisták szünideje az általános- és középsuliktól - már ahol egyáltalán tartanak őszi szünetet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.